A vilagegyetemunket az azota meresekkel bizonyitott tergorbulettel egyutt meg Bolyai irta le evszazadokkal ezelott, tisztan elmeleti kovetkeztetesek alapjan. Az, hogy mi 3 jellemzoen dimenziot latunk es +1-et erzekelunk tudati szinten nem jelenti azt, hogy nincs tobb es ezek a feltetelezesek egesz jol egybevagnak a csillagaszati meresekkel. Terbeli dimenziobol biztos tobb van mint a klasszikus euklideszi vilagkepben.
A kvantumfizikahoz tartozo hurelmelet annyit ad hozza ehhez, hogy leir egy olyan rendszert, ahol a megfelelo keplet ismereteben az egesz vilagegyetem leirhato egyetlen fuggvenykent, aminek az egyetlen bemeneti parametere az ido, tehat egy egydimenzios fuggveny adhatja a teljes vilagegyetemunk hullamfuggvenyet. Ennek egyik tovabbgondolt valtozata az, hogy ez is lehet statikus, tehat a teljes teridonk felfoghato egyetlen statikus targykent is. Jo pelda erre egy porgetos kepeskony. Ez egy statikus targy, ami idoben haladva (porgetve) egy ketdimenzios vilagot mutat be, ahol latszolag szabad akarata van az elolenyeknek. Az elso ismert hasonlo feltetelezesek meg a reformacio korabol szarmaznak, de valoszinuleg okori gorog eredetuek. Tehat a cikk hibazik, mivel nem ketto vagy tobb dimenziorol van szo, hanem arrol, hogy ugyanaz a hullamfuggveny leirhato egy darab vagy sokkal tobb dimenzio hasznalataval is.