Elismerem, hogy hülye volt az első megfogalmazás a procik több-szálúságáról, de ugye ez akkor sincs köszönő viszonyban az emberi agyéval, ami ennek ellenére pszichológiai tanulmányok szerint végül mégiscsak átlag 8 dologra tud tudatosan figyelni. Autisták előnyben.
Az, hogy miért az általad leírthoz hasonló rendszer szerint működik a robotkocsi az 2 dologtól függ:
1. halvány lila segédfogalmunk nincs az emberi agy infofeldolgozásáról, ezért azt értelemszerűen nem tudjuk lemásolni
2. sokkal korlátozottak az info feldolgozási kapacitások, mint az emberi agy esetében, erre optimalizáljuk a sw-t.
Az azonban, hogy a robikocsinál más viszont nem jelenti azt, hogy eleve jobb.
Istenem, csak tudnám miért akarjátok bizonygatni, hogy a guglemobil jobban vezet, mint Schumi fénykorában, amikor nyilvánvalóan nem ez a helyzet!? És valóban az igen csak kérdéses, hogy az a kis picinyke plusz valójában mekkora akadály is abban, hogy végül az embert teljesen helyettesítsék.
Az elterjedés üteme valóban kérdéses. Pl. a 70-es években úgy tűnt, hogy jönnek a szuperszonikus utasszállítók, 2M 3M, hiperszonikus stb. Ehhez képest még mindig olyan koncepciójú szubszonikus széles törzsű utasszállítók vannak, mint a B747, amit szinte csak átmeneti modellnek, kényszerűségből talált ki a Boeing is, csak mert a cégek végül nem vállaltak technikai/gazdasági kockázatokat. Ennek ellenére a technikai fejlődés kétségtelen, csak más irányú.
GermanWings valóban jó példa! Mármint arra, hogy az emberi bakik és hiányosságok ellenére is, a légi utasszállítás, ami a pilóták felkészítettségén, és az őket támogató technikai rendszerek megbízhatóságán alapul a legbiztonságosabb közlekedési forma utaskilóméterre levetítve (4X olyan biztonságos, mint a busz, 45X biztonságosabb, mint a kocsi, és 520X biztonságosabb, mint a moci).
Persze lehet úgy is nézni, hogy már csak egy kis szeletben van szükség a pilcsire, meg úgy is, hogy a pilcsi megcsinál olyat is, amit a gép nem tudna megoldani. A mixből bármelyiket veszed ki valójában romlik a hatás és nem javul!