Minden papirpenzen volt eddig is sorozatszam. Mar a 70-es evekben leteztek olyan banki penzszamlalo gepek, amik automatikusan atneztek az osszes megszamlalt papirpenzt, rogzitettek a sorszamokat es utanna osszevetettek azt a rablasokbol szarmazo vagy valtsagdijkent kifizetett bankjegyek sorszamaival. Ezert van az a mondas sok amerikai filmben, hogy kis cimletu, vegyes sorszamu bankjegyekben kerik a penzt x oran belul. Ugyanis ha keves az ido, akkor nem tudjak rogziteni az osszes penz sorszamat. Nagyobb cimletek vagy sorban szamozott bankjegyek (azaz uj nyomtatasu penz) eseten konnyu rogziteni a szamokat, igy azonnal korozhetove valnak az elkovetok.
Az RFID csak annyit javit, hogy nem OCR-rel kell rogziteni a szamokat, tehat valamivel gyorsabban elvegezheto. Hatranya, hogy penztarcan at is olvashato, tehat erdemes lesz faraday kalitkanak kialakitott tarcaban tartani a penzt. (a bankkartya es a szemelyi mellett)
Egyebkent a reges regi bankjegyek szo szerint egy adott lekoteshez tartoztak, tehat a biztonsagot a bankar sajat kezu alairasa jelentette, tovabba a tenyleges elhelyezett osszeget irtak rajuk. Ennek hatranya, hogy nem lehet felvaltani oket, igy elterjedt az egyseges, fix osszegu lepcsoket tartalmazo rendszer, hogy a bankjegyek cserelhetoek es valthatoak legyenek. Az online technologiak (debit szamlak) elterjedesevel ujra megjelent az a regi szokas, hogy amikor valaki bankjeggyel fizetni akart, akkor elmentek a bankba, ahol a nagy bankjegyet bevaltottak ket kisebbre, amibol az egyik az aru erteke, a masik a szamlan mardo penz volt. Az aru erteket tartalmazo bankjegyet utanna be lehetett valtani az elado szamlan levo penzerol szolo bankjeggyel egyutt egy egyseges nagyobb bankjegyre. Tehat gyakorlatilag atutalassal fizettek egymasnak az emberek. Egy online debit kartya kezelese pont igy tortenik. A ma ismert papirpenz azert terjedt el, hogy ne kelljen minden vasarlashoz egy bankba menni. Ezzel viszont a bank elvesztette a pontos szamla egyenleg kovetesi lehetoseget, nem veletlen, hogy ilyen nevtelen (tehat szamlahoz nem kotodo) bankjegyeket jellemzoen csak allamok bocsatottak (es bocsathattak) ki. A modern technika megjelenesevel ez a nevtelen rendszer szunik meg es terunk vissza a regi nevesitett bankszamlakhoz, csak mindezt mar az online vilagban, ahol barmikor, barhonnan elerheto barmelyik bank.
A nevtelen penz szerepet pedig jo lenne valodi ertekkel biro, mondjuk platina, arany vagy ezust ermekre bizni, tehat olyasvalamire, aminek a kibocsato allamtol, banktol vagy maganszemelytol fuggetlenul is van erteke. (lasd meg: http://en.wikipedia.org/wiki/Gold_bar )
Aki pedig fel attol, hogy kiraboljak vagy nem akar nehez nemesfemeket maganal hordozni, az hasznalhatna a bankjegyeket, ahogy tettek azt pl. a szentfoldre utazok, akik a kirablas es cipekedes elkerulesere a keresztesek bankjegyeit hasznaltak, amit persze csak ok maguk tudtak visszavaltani. Ennek modern, allami megfeleloje a mai papirpenz.
Informatika és tudomány
