1. jelenlegi struktúra, ahol mivel egyre több dolog válik online-á az adatgyűjtés (és azokkal való visszaélés) kezdve a kormányzati / nbiztonsági szintektől le egészen a bűnözői csoportokig kifizetődő dolog lesz. Növekszik a versenyfutás az adatvédelmi technológiák és azok megtörése között. A net struktúrája viszont ugyanolyan marad mint most, azaz ahol a felhők „laknak”, az jelenti a hatalmi pozíciót és egyre inkább a befolyást a világban. Az abban a technológiai térben jelenik meg, ahol a jelenleginél sokkal erősebb meggyőzés-befolyásolás lesz arra, hogy az adattárolás és feldolgozás bármely privát változatát lehetővé tevő eszközöket váltsák ki a felhasználók a felhőkkel (inkább „köd”) – amelyek természetesen fizikailag az USA kormányzatának fennhatósága alá essenek. Ha jól megnézzük, abban a pillanatban, amint szinkronizál valaki mondjuk a Google Drive-ra, vagy az Onedrive-ra – abban a pillanatban ez az autoritás-változás jogilag meg is valósul. Meg vagyok győződve arról, hogy a cloud computing a színfalak mögött teljes mértékben olyan USA stratégia, amely a geopolitikai hatalmi és gazdasági pozíció fenntartását célozza – és ugyanilyen módon célozza azt minden olyan szolgáltatás, amit a felhasználók ma hatalmas étvággyal fogyasztanak, a Google cuccaitól kezdve a Facebook-ig – mert a szolgáltatások amúgy jók és borzasztón addkiktívak is jellegükben. E forgatókönyv szerint mindez erősödne – főleg ahogy az IoT technológiák terjednének. De ahogy már Richelieu is megmondta: az információ jelenti a legfontosabb hatalmi forrást – főleg ha a hatalom jogokra és bürokratikus működésre épül, ahogy M. Weber jó régen megírta.
2. Az internet fragmentációja. A fenti tendenciát felismerik más USA-n kívüli hatalmak, és informatikai struktúrájukat ez irányba rendezik át. Ez bizonyos szélsőséges esetekben megvalósult – Kína, É.Korea – de ezek esetében lényeges azt látni, hogy történelmi társadalomtörténeti és kulturális jellemzők is lehetővé teszik ilyen rendszerek létrehozását – főleg ha egy politikai hatalom gyorsan kapcsol a digitális átmenet elején, és úgy irányítja azt, hogy a társadalom annak általuk kitalált struktúráját „szokja meg”. Ez a fenti két helyen eddig elég jól sikerült – kérdés például milyen utat fog választani például Kuba, ha Castro halálával a rendszere meggyengül. (Castro uralma, hatalmának legitimitása weberi értelemben nagymértékben karizmatikusnak tekinthető.) Snowden-re szerintem összességében úgy fogunk visszatekinteni, mint aki figyelmeztette a világot: az internet is hatalmi eszköz, és mint ilyen keményen igénybe is van véve. Jelenleg ennek a forgatókönyvnek kisebb esélyét látom, mivel nagyon függünk az USA eredetű IT technológiáktól, és az innovációk nagyrésze is ott születik – nem véletlenül, és mindez óriási függőséget, és ezért hatalmi tényezőt jelent. Amennyiben ez a forgatókönyv érvényesülne inkább, úgy az internet és mi számunkra ugyanúgy nem jelentene igazán jót, mivel akkor párhuzamosan fejlődnének azok a kormányzati technológiák, amelyek online térségek meghatározott mértékű lezárására szolgálnak – és ezzel párhuzamosan azok feltörésére irányuló technológiák is. Mivel függőségünk a rengeteg „ingyenes” online szolgáltatástól, amelyek USA eredetűek jelenleg is óriási, és az USA és az ottani gazdasági szereplők elemi érdeke e függőség - és kontroll – növelése (lásd. TPP), ezért e forgatókönyv megvalósulását elég kicsi esélyűnek tartom. Ebben az egészben a felhasználók milliói fognak dönteni: és jelenleg az 1-es lehetőség látható. Kérdés, hogy a jövőben nem-e lesz ennek súlyos ára, mondjuk onnantól kezdve, hogy az IoT eszközök beérnek, és megjelennek az első online működésű, akár otthoni környezetben is telepíthető implantok.
Az NSA és barátainak tevékenysége a jövőben úgy fog átalakulni, hogy mint minden ilyen célú szervezet esetében, az elhárítás fejlesztésére fognak még jobban rágyúrni, hogy egy ilyen Snowden-eset ne fordulhasson elő. Ugyanakkor e mellett hatalmas fejlesztési prioritást fognak kapni ezeknél a szervezeteknél azok a technológiák, amelyek emberek helyett végzik el ugyanazokat a munkákat, amelyet Snowden is végzett, amíg a Cég alkalmazottja volt – MI fejlesztésekbe invesztálás várható. Az MI nem beszél, nem lesz torkig a munkájával, és nem lép le. Ha így haladunk, az NSA, és uszályában a többi szervezet 20-30 év múlva nem lesz más, mint egy szolgáltatás a kormányzat részére – emberi alkalmazottak csak a szerverek karbantartásához fognak elsősorban kellenni, a SIGINT és ELINT vonatkozásában. Mindamellett brutálisan pontos lesz (v.ö.: Minority Report) – erről ne legyen kétségünk.
Informatika és tudomány
