Mégegyszer mondom, lassan, hogy megértsd. Itt most technológiáról van szó, megoldásokról, rendszerekről és alrendszerekről, amelyek területén egy 2015-ben megjelent játék UTAT tudott mutatni a műfaj jövőjét illetően. Nem korszakalkotó az sem, de a jelenlegi trendeknél előremutatóbb és talán követendő példa lehet. Hogy ezt a játékot hogy hívják, ki a főszereplője, hány nőt dugott meg, mennyi, számodra elfogadhatatlan fedetlen kebel tűnik fel benne, vagy milyen hosszú, hol játszódik, mi a sztorija, stb. az most TELJESEN MINDEGY ÉS NEM LÉNYEGES. Ezt értsd már meg, és ne a böszmeségedeit (sic!) szajkózd, azt hagyd meg az elvtársaidnak!
Ha a sztorit nézzük, a főszereplőt, a megdugható nők számát, a világ felépítését, vagy bármi, ami már a Witcher 3-ről és a Fallout franchiseról szólna, akkor azt a legnagyobb faszság összehasonlítani, hiszen az egyik körte, a másik egy alma. De, mint technika és mint rendszer, óhatatlanul is megfordul az ember fejében, hogy mit szeretne viszont látni, mi számára a jelenlegi etalon, stb. Ennek birtokában, vagy ennek hiányában nem lesz jobb vagy rosszabb a játék, hiszen annyi mindenen múlik, hogy azt lehetetlen felsorolni.