Hát szerintem meg a víznek marha sok köze van az időjárás modellekhez.
A hagyományos üvegházmodell, csak egy sugárzási fluxus modell a különböző közegekre felületekre, már ebben is szerepel a felhőzet, a felszín/tenger, a légkör, amelyekben a víz különböző halmazállapotokban van jelen.
Egy sima ilyen sugárzási modell nem elégséges az időjárás, mondjuk a melegedés konkrét előrejelzésére, de még arra sem nagyon, hogy az esetleg melegedési, hűlési trendeket kikövetkeztessük. Ezt felismerve kezdte Miskolczi finomítani a sugárzási fluxus modellt, aminek egyik központi tényezőjeként nem a CO2-t, hanem a légkört már csak mennyiségénél is jobban befolyásoló vízet választotta. Fontos volt pl, a légkör infravörös ablakának, átlátszóságának, vastagságának meghatározása. Erről kiderült, hogy hiába növekszik jelentősen a CO2 mennyisége ez az évtizedek során nem változott (mérések szerint).
Aztán a modellhez szintén fontos volt, hogy ne hasraütéssel, hanem egy pontos számítással és ha lehet egy dinamikus összefüggéssel meghatározza a beeső sugárzás szempontjából fontos felhőzet átlagos mennyiségét, paramétereit. Itt azt találta, hogy a légkör párataltalmát a hőmérseklet, magasság, nyomás viszonylatában kifejező, ballonos mérések során megkapott görbék nagyon-nagyon markánsan kiadnak egy standard felhőzetet. Valami 2000 magas, 66%-os, nem emléxem milyen albedójút, egyéb paraméterűt. Az adatokat leíró 3D felülletből ez a paraméter olyan markánsan ugrott ki (ráadásul egyezik a több évtizedes mérésekkel), hogy a jelenség mögött egy valami egyensúlyi értéket, vagy kaotikus rendszer esetén valami attraktort lehet feltételezni.
Ezek azt mutatják, hogy bizony CO2 növekedés ide, hőmérséklet növekedés oda, a légkör továbbra is ha nem is egyensúlyi állapotban, de bizonyos peremfeltételek által meghatározott sztenderd tartományban van, amit alapvetően a víz, és annak 3 fázisa határoz meg.
Na kb ezt kelett volna megértenetek, ha veszitek a fáradtsgot, hogy megnézzétek a belinkelt videót és nem egyből nekiáltok személyeskedni, savazni. Ezeken már lehetett volna akár vitatkozni, is hogy miért nincs vagy van igaza az öregnek.
Természetesen amit megalkotott az csak egy sugárzási fluxus modell, amit egy klíma modellbe be kell illeszteni, ami a globális légkörzést, tenger-áramlási rendszert a levegő, a tenger/szárazföldek hőkapacitását, a köztük végbemenő hő és egyéb energia áramlást stb. stb.
Érdekes, tényező az is pl, hogy miközben a Nap rövidebb hullámú sugárzása viszonylag mélyen lehatol a tengerbe, addig az onnan, vagy a légkörből érkező (pl üvegház hatás) hosszú hullámú sugárzás nem, így az közvetlenül nem is tudja a tengert szinte egyáltalán melegíteni, hanem csak a felszín párolgását segíti. Erre van aki felvetete, hogy ez egyenesen akár még inkább az óceánokat hűtheti is, nem pedig azok melegedéséhez járul hozzá.