Most hogy kína is beszállt az űriparba, nemsokára egy újabb nagyszabású űrverseny veszi kezdetét.
És innen felesleges tovább is olvasni...
Az usa és kína, meg egy kisebb részben az orosz felek között. Ez presztizs kérdés lesz a politikában is.
Már régen nem ilyen időket élnük...
Ez megteremtheti a politikai, tudományos és társadalmi szándékát az űrkutatás kibővítésének.
A világ GDP je meredeken exponenciálisan tör felfelé, óriási ütemben fejlődik és bővül a gazdaság, ez megteremtheti az anyagi feltételit az űrkutatásnak.
Ez sem igaz sőt, a probléma az, hogy a kínai lufi mikor fog kipukkani. 20 év múlva ott olyan demográfiai problémák lesznek, amihez képest a hazai állapotok idilliek.
A rendelkezésre álló technológiáink óriási mértékben kibővülnek és rohamos sebességgel fejlődünk. A technológiai szingularitás jelensége óriásit lökhet az űrkutatáson.
Tipikus rózsaszín ködös duma. Egy is csak vágy és hit. Mindenki sajnos abból extrapolál, hogy a digitális kütyük mit fejlődtek. Ehhez képest nézd meg, hogy mi különbség van a mai rakéták és a '60-as évek beliek között... Van, de a teljesítmény paramétereik. Hát izé... Szinte semmivel sem olcsóbb bármit felvinni oda. Szingularitás? Ne röhögtess. Az összes jelenleg ismert és csak felvázolt hajtással is a probléma az, hogy mindegyik csak akkor hatékony, ha már odafent vagy. Jelenleg csak kémiai hajtóművel tudsz felvinni bármit is LEO-ig...
A mesterséges intelligencia kutatás napjainkban szárnyal.
Ezt remélem viccnek szántad. Valódi MI közelébe nincs semmi.
A felfújható űrbázis koncepcióján már ma is dolgoznak.
Irreleváns, ha az első lépés, a LEO pálya elérése olyan drága és korlátozott.+ olyan mennyiségű űrszeméttel jár, amilyennel...
Mondom, rózsaszín ködben élsz, próbált meg inkább a realitások talaján állni.
Informatika és tudomány
