Totálisan egyetértek Saddamot illetően. Tipikus diktátor volt, a 2004-es Duelfer jelentés egyik konklúziója is az volt, hogy még a saját erőit is megtévesztette a WMD képességgel kapcsolatban. Nem azért hogy kifelé erősebbnek mutassa magàt, hanem hogy saját belső ellenzékét megfélemlítse. Lásd kurdok elleni vegyifegyver tàmadás. Irak persze ennek az egységes és talán kényszerű brutalitásból következően volt az ami: egy nagyjából egységes és az embargókig prosperáló ország. Ez a brutális erő ma sajna csak az Isis számára áll rendelkezésre, de épeszű ember nem akarhatja annak hatalomra jutását.
Saddam nem volt angyal, egy kisebb ördög volt, de a választékból sajna nem a legrosszabb.
Ahogy más "puha" diktatúrák, Spanyolország, Csile, D-Korea, Taiwan, Indonézia megkapta az elégséges időt az amcsiktól, hogy a központi vezetés által is támogatott demográfiai, társadalmi átalakulás végén valóban demokratizálódjanak, ez Irak számára nem adatott meg.
A koraszülött demokráciák betegségeit is nagyjából szükségszerű agóniáját nézhetjük végig.