Biztonsagi szabvanyok vannak. Peldaul a klasszikus uPnP protokoll is kepes volt biztonsagos kornyezetben mukodni, akar kulcs alapu titkositast es felhasznalo/keszulek autentikaciot hasznalva. Persze az implementaciok jelentos resze soha nem tartalmazta a biztonsagos kommunikaciohoz es hozzaferesvezerleshez szukseges elemeket.
Aztan jottek a startupok es mindenfele ceg, akik csak osszedobtak valamit, ami se nem szabvanyos ,se nem biztonsagos. Ezt megfejeltek a szandekosan adatgyujtessel foglalkozo (felhoalapu) termekek, amik mara az okostevek szintjeig is eljutottak.
Tehat igazabol csak a torvenyi szabalyozas hianyzik, de ilyen a pc piacon sincs es nem is nagyon volt soha. A torvenyhozok inkabb csak a biztonsagi megoldasokat tiltottak, hogy konnyebben lehallgathatoak legyenek az emberek. Most hogy mar nem csak hallgatozni lehet, de fizikai kart is okozhatnak az informatikai rendszerek es nem csak kormanyzati iranyitas alatt, most probalnak valamit osszehozni. Persze a fenti csoport sem az eleve biztonsagosra tervezett rendszerek felol kozeliti meg a problemat, mert akkor az o munkajukra sem lenne szukseg.
A tanusitvanyok es a kodexek arrol szolnak, hogy fel lehet matricazni, hogy iso sok kompatibils a cucc, aztan ugyanugy atjarohaz marad minden ahogy eddig. A tenyleg biztonsagos es szabvanyos rendszereket viszont szinte senki nem tamogatja, mert akkor a kormanyzatok is elvesztenek az iranyitas/megfigyeles lehetoseget, ami nekik fontosabb mint a hacker-ek altal okozott par jovobeni halaleset.
Informatika és tudomány
