A jatek eleg sokat valtozott, de alapvetoen meg mindig az eredeti 3D-s sejtautomata fiozofiat koveti, amibe a mozgo elolenyeket utolag raktak bele. Az elso verzioknal pl. a viz vegtelen replikaciora volt kepes, tehat egyetlen kocka viz feltoltotte az egesz jatekteret az adott szintig (egy torony tetejen elengedve is). Aztan ez fejlodott es letrejott a ma ismert fizikai mukodese statikus es mozgo vizzel. Kesobb kapott a jatek sineket es csilleket, de ezeket meg tologatni kellett, max. a lejton gurultak le maguktol. Aztan lett egyfajta mozdony, ami kepes volt feltolni maga elott tobb csillet, de ez nehezen iranyithato volt, igy lett helyette a gyorsito sin. Amit utanna osszekotottek es vezerelhetove tettek. Aztan kapott erzekelo sineket is, hogy programozhato legyen a csillek mozgasa a gyorsitok, a valtok es a kockakbol epitett logikai kapuk segitsegevel. Mindezt ugy, hogy az eredeti sejtautomata mukodest bovitettek. Regebben a terep valtozasa a kulonbozo allapotok kozott (felszantott, ures, fuves) meg fixen egy sparse update algoritmus szerint ment, amit feljavitottak egy veletlen komponenssel, amitol tovabbra is sparse update alapu, de nem fix mintaval hanem egy nem repetitiv kvazi veletlen minta szerint, amit a cel halmaz keveresevel ernek el. A legtobb ember ebbol semmit nem lat, pedig az algoritmuselmeleti alapja nem trivialis. Az alap grafika persze nem sokat javult, de cserebe egyre nagyobb latotavolsagot tudtak az egyre erosebb kartyak es a blokk frissitesi frekvencia is megnott. A terep eredetileg egyfajta volt, aztan lettek eltero eghajlatok de inditas elott kellett valasztani kozzuluk, majd tovabbfejlodott es eltero novenyzeti zonak lettek kialakitva, megfelelo atmenetekkel hogy ne keveredjen a sivatag es a havas taj. Aztan lett idojaras, algoritmikusan generalt mintakkal. Az egy darab alap vilag melle bekerult 2 masik, amik kozott at lehet jarni. Vegul a jatek kapott npc-ket is, akik bar eleg butak, de a jatekoshoz hasonloan karakterek, sajat falukkal es limitalt napi tevekenysegekkel. Mindezt (beleertve a falvakat is) egy algoritmikusan generalt vilagban, ami nagyobb mint a Fold felszine (2^31*2^31 negyzetmeter), de minden zona csak akkor jon letre egy veletlengenerator segitsegevel ha a jatekos valaha odateved es csak addig mozog amig ott tartozkodik. (a ketto kozott eltelt ido torteneseit a legkozelebbi visszatereskor futtatja le a szimulacio gyorsitva)
Egyebkent a jateknak van tortenete, tulelo modban vegig lehet jatszani, amit egyebkent 1x megtettem. (ha tudjuk mi a cel ugy konnyebb) A vegen a befejezo szoveg arrol szolt, hogy ebredj fel, kelj fel a gep elol es menj ki a valos vilagba... Amikor ez bekerult a jatekba, akkor hagyta abba Notch a fejlesztest, mert kesz volt a jatek. El is adta, nehogy egy ido utan folytassa, mert mar elegge megunta ugyannak a sejtautomatanak az eveken keresztuli foltozasat, mindezt ugy, hogy a legtobb jatekos azt sem latja at hogyan mukodik a vilag. (se a valodi, se a virtualis)
Az, hogy ebbol mit hagytak meg a profi jatekfejlesztok az kerdeses, de feltehetoleg szinte minden veletlenul generalt, sejtautomata algoritmus altal meghajott komponenst ki kellet dobniuk, mert kulonben szinte lehetetlen lenne a szimulalt vilag esemenyeit iranyitani. Az eredeti jatek pont ezert volt szabad, mert a fejleszto sem tudta, hogy minden uj inditasnal milyen vilagot hoz ossze az eleresztett algoritmus, amit utanna a jatekos minden dontese ujra teljesen veletlenszeruve tett. Legkozelebb egyebkent talan a game of life all a jatekhoz, sokkal egyszerubb szabalyokkal es vilaggal, de azonos elvekre epitve. http://hu.wikipedia.org/wiki/Életjáték
Informatika és tudomány
