Minél több funkció, annál hosszabb és bonyolultabb programkód, annál nehezebb áttekinthetőség, annál nehezebb ellenőrizhetőség, annál több sebezhetőség, annál több lehetséges támadási pont. Ennyi. Íme a jövő!
Így megy ez. Mit kell ezen csodálkozni? Ez az informatika: egy agyonbonyolított, felszínen csillogó, a motorháztető alatt pedig egy kolosszális, és napról napra növekvő szeméthalom. Teljesen mindegy, hogy az MS-ről, bármilyen Linux-ról, BSD-ről, vagy akármi más szoftverről legyen szó, legyen az operációs rendszer, vagy cicásgif-megjelenítő.
Stagefright? Ugyan már! Holnap lesz három másik ilyen szintű! Honlap után meg még három! Aztán még több, ahogy egyre jobban felpörög a nagy technológiai innováció, ahogy éppen esetleg Kurzweil papa írta le, aki igazi szemellenzős futurológus módjára azt hiszi, hogy minden fejlesztés csak pozitívan sülhet el! Ja persze, ha ez így lenne, nem volna minden napra egy feltörés, egy kritikus sebezhetőség a hírekben - mellette a másik hírrel, hogy valami baromarcú startup éppen milyen csodát talált fel az emberiség jólétének örömére. Ha-ha!