A gond az volt, hogy a mieink közül egy se ment be. Sajnos, a portugálok ellen eljátszottuk minden szerencsénket. Ráadásul meccs előtt közvetlenül átszervezett csapat voltunk. Így meg pláne nehéz. Amikor a szlovákoknak bepakoltak a németek hármat, rögtön tudtam, hogy három alatt mi se ússzuk meg, de bíztam abban, hogy lövünk is ugyanennyit, mint a portugálok ellen. Nos, tegnap semmi sem jött be.
Nálunk volt többet a labda, mégse rúgtunk egy gólt se. Ez azért ritka.
A belgák jobbak voltak. Ahogy a végén szó is volt róla, nálunk Kleinheisler kiesett és csak néztünk, nem tudtunk újat húzni, ők meg bedobtak mindenkit akijük csak volt és bejött nekik minden.
Nem kell nagyon elszomorodni, 1954 óta nem jutottunk tovább, pedig volt párt klasszis játékosunk azóta. Azért lett volna fontos ez a meccs, mert akkor a bronz mindenképpen elérhető állapotba kerül, és már csak Walesen kellett volna átmenni.
Ez van. Jöhetnek a szurkolók a klubmeccsekre, majd a világbajnoki selejtezőkre. Szerintem ez akkora pluszt fog adni a játékosoknak, hogy a klubjaikban is kamatoztatni fogják a mostani sikert.
Megj. mára a magyargyűlölő hangok közül csak Szanyi kapitány maradt meg, ami azért két hét alatt egész jó, látva honnan indultunk.
Informatika és tudomány
