"Teljesen mindegy milyen időben mérjük, ugyanazt fogjuk kapni, egy fekete lyuk közvetlen közelében és a világegyetem leganyagmentesebb területén is. A saját idejében mindenkinek gyorsulás fog kijönni, függetlenül az időtő."
Konstans idoskalak eseten. Viszont ha az egyik merest vegzo pont (szemely) gyorsul, akkor egy konstans sebesseg is tunhet gyorsulasnak, pedig a vizsgalt tagy ideje csak nem lassul a merest vegzo ponttal (szemellye) egyutt, ezert a haladasi sebessege tunik egyre gyorsabbnak.
"Tehát, hogy a vákuumnak gravitációs hatása lenne.. úgy, hogy a semmiből nagyon rövid időre tömeggel rendelkező részecskepárok jelennek meg.. majd mielőtt anihillálnák egymást és visszatérnének a semmibe.. "
A vakuumnak nincs, viszont ugyannak a jelensegnek ket okozatarol (tuneterol) van szo. Az egesz a hurelmeletre vezetheto vissza, ami szerint az osszes energia es az ebbol felepulo anyag is csak a terido egyfajta torzulasabol szarmazik. Ennek egyik jelensege az energia/anyag, a masik a gravitacio megjelenese.
Egyebkent a teridovel kapcsolatban szerintem fontos, hogy nem beszelhetunk a felfuvodasi hataron tuli vilagegyetemrol, mivel a terido elvileg folytonos, tehat csak azert nem lathatjuk a sajat tarkonkat (a feny szorodasat nem szamolva), mert a terido legalabb (es valoszinuleg legfeljebb) a feny sebessegevel fuvodik fel, tehat egy foton nem tud korbeerni. Meglepo modon ez is leirhato a hurelmelet hullamforma modelljevel, felteve ha tenyleg fenysebesseggel tagul a vilagegyetem.
ps: A 2D-s life jatekban leirva ez egy olyan toruszon jelenlevo jatekteret jelent, ami minden lepesben minden iranyban 1 negyzetraccsal bovul, megtartva a cirkularis jelleget es a pixelek kozti lokalis meretet. Tehat a kepernyo kozeperol indulo egyed (pl. skilo) nem tud soha korbeerni, de a szelerol indulo statikus egyed vigan elelhet, mivel valojaban nincs dedikalt szele a torusz feluletnek. A mi vilagegyetemunk nagy valoszinuseggel ennek a 2D->torusz modellnek egy 3D-s valtozata. (bizonyos kutatok a rendszer konvexitasa es konkavitasa, azaz a kulso-belso oldal problemajaval fogalkoznak es probalnak ra meresi adatokat talalni, ha egyaltalan lehetseges belulrol nezve megkulonboztetni oket)