Azért használják a lufis hasonlatot - meg úgy egyáltalán a 2d-set (ugye a térgörbületet meg gumilepedővel szemléltetik) mert ezt az ember szemléletesen el tudja képzelni. Azt nem tudjuk elképzelni, hogy a gumilepedő mintájára képzeljük el, hogy a 4d-s téridő görbül. Ilyet hiába kezdenénk el magyarázni, nem menne. Mert az agyunk el tudja képzelni azt, hogy egy sík elhajlik, de azt nem hogy a tér elhajlik. Arra matematikai módszerek vannak, hogy tényleg úgy van. Mi rá a bizonyíték? Hát az, hogy amit megjósolt az a fránya relativitáselmélet a tér és idő kapcsán. Azok bejöttek. Legutóbb ugye a gravitációs hullámokat sikerült detektálni.
Én általában ezeknél szoktam maradni, persze elolvasom a vadabb cikkeket is a témában. Most ez a membrános dolog nem dereng. Az a baj az ilyen elméletekkel, hogyha nem lehet szemléltetni valahogy - márpedig a legtöbbjüket nem lehet, csak matematikával leírni -, akkor a magamfajta lelkes érdeklődők belefutnak abba, hogy oké szépen hangzik, de mivel a mögöttes logikát nem tudom átlátni, hacsak nem tanulok matekot 3 évig, akkor elvesztem az érdeklődésemet :)