Számomra nagyon érdekes ez az elutasítottság.Egy idős embernek remek segítő társa lehetne egy robot.A nagymamám utálta még a gondolatot is,hogy mások gondoskodjanak róla és én is irtózom attól,hogy a rokonaim,szeretteim mossanak ki a szarból,ha már ott tartunk.Milyen fantasztikus lenne,ha a robot behozná az ételt(esetleg főzni is tudna),behozná az újságot,kipakolna a szatyorból és mindent elrendezne a hűtőben,majd bekapcsolná a tefaut. Felsegít a klotyóról,segít fürdeni,stb.,stb.,stb.Nem értem miért utasítják el ezt az emberek.Hatalmas segítség lenne egy ilyen robot.Én,ha idős lennék sokkal inkább támaszkodnék egy robotra,mint egy rokonra,akinek csak terhére vagyok.Lehetne később egy kapcsoló is rajta,mikor már elvégezte robi a szarpucolást,akkor átkapcsolnám és egy fejlett,gondolkodó mesterséges intelligencia venné át a szerepkört,akivel lehet beszélgetni is.Amanda és Noel Sharkey pontosan az ellenkező módon gondolkodik.A méltóságot és az önbecsülést az veszi el,hogy rá vagy szorulva szeretteidre,akik majd törlik a szaros segged.A méltóságod pontosan ez a robot adhatná vissza!A szex robotokkal nem igazán tudom,mit lehetne kezdeni?!Ez olyan,mintha a kávéscsészémbe dugnám a farkam.Egy tárgyat kefélgetek.Nem nyerő...