Az emberi faj (és elődei) évek százezrei alatt alkalmazkodott egy természeti környezethez, amiben voltak változások - az emberiségre nézve -, de korántsem olyan nagyok, mint az utóbbi évtizedek civilizációs hatásai. Ez a környezetváltás olyan gyors, amit evolúció nem követhet.
Egyik tünete a jelenségnek az ún. civilizációs betegségek.
Gondolatkísérlet gyanánt, ha a nyugati világrészen katasztrófa után kellene életben maradnia az újabb generációknak, jönnének elő azok a problémák, hogy Playstation és hajvasaló nélkül létezni sem tudna a sok buzi nyomorék, aki nem csak szokásaiban és testileg, de genetikailag is korcs már (részben a természeti szelekció hiánya, részben más miatt). A tudása pedig tényleg nem terjed ki arra, hogyan kellene ilyenkor magunak ellátni, zöldséget termeszteni, tehenet nevelni és fejni stb. Az új, kezdetleges társadalomban újra kéne tanulniuk, hogy elsősorban nem a másságot, hanem a saját közösséget kell tisztelni és annak idős tagjait segíteni stb.
Ezek nagyjából visszafordíthatatlan folyamatok és nem csak a technika "tehet róla", hanem minden mindennel összefügg, pl. ez a romlás és annak visszahatása benne van a gyermekdalok és mesék degenerálódásában is.