Hát itt most elmondtál olyan körülményeket, amelyek a jelenlegi általános, liberális, naggyondemokratikus tőkés szemléletből fakadnak, de többször volt már rá példa, hogy lehet máshogy is a dolgokat reagálni.
Először is a tőkés adott népességből (mint piacból) a kis üzlezte képességei szerint igyekszik a maximumot kihozni. Ő nem fog hosszútávon nevelni/képezni, demográfiát alakítani (legalább is ma már nem). Van egy piac, csinál egy marketing akciót, ha nő a kereslet, felfuttatja a terméket, ha felfutott és előrelátható 5-10 évre a technológia megmaradása, akkor képeztet rá embert. És kb ennyi.
Nem jut eszébe, hogy a minnél több ember jelent neki nagy piacot, legalább is nem hosszútávon. Persze általánosságban jobb neki a vegyes, multikulti lakosság, mert akkor nem kell kultúraspecifikus termékekkel vesződnie. Szal ebből a szempontból még érthető is a migráncsok bekényszerítése, és emögött valami nagytőkés világösszeesküvés feltételelzése.
Aktív demográfiára, családpolitikára, az oktatás felpörgetésére ott van példának Dél-Korea, meg Kína. Nem mondd már hogy nem lehet ezt megvalósítani. Ahogy a Kínaiak visszafogták a szaporulatot, úgy volt Mo-n a 70-es 80-as években egy sikeres szaporulat ösztönző intézkedés csomag, ezek az emberek tartják ma működőképes állapotban az országot, ha elmennek nyugdíjba akkor meg szopás lesz.
Amiket írsz, az a gyeplőket a lovakközé féle síránkozás, amikor az emberek családpolitikáról való nézeteit a valóságsó, mónikasó, FB, aktuális sorozat, plusz fogsortisztító tabletta/tampon/hasmenéselleni tabletta reklám által meghatározott pontokkal kijelölt gondolati síkon hagyod mozogni, ami kb a tőkéseknek pont megfelel.
Ha egy ország vezetése végiggondolja, hogy országa mekkora lakossággal maradhat adott régióban (vagy a világon) mérvadó, ennek biztosításához milyen intézkedések kellenek, mi az gazdasági szint, abból is következő jövedelmi szint, ami a népesség ellátását biztosítja, akkor ez egy aktív család/gazdaság/oktatás politikával meghatározható, biztosítható adott országban.
Nem azt kell nézni, hogy a mónikasón felnőtt emberek mit akarnak, hanem azt, hogy a mónikasón felnőtt embereket hogy lehet arra rávenni, hogy olyat tegyenek, ami jó az országnak, szaporodjanak, tanuljanak, megfelelő melót vállaljanak (ne mindenki kommunikációs szakember, meg politológus akarjon már lenni).