Meghallgattam a teljes 2 oras eloadast. Jo hosszu volt... Nem beszelt a Mars terraformalasrol es nem igazan beszelt semmi masrol csak arrol hogyan lehetne olcson odajutni es visszahozni a jarmuveket.
A megoldas egy direkt raketa lenne, motorizalt leszallassal, folyekony metan/oxigen alapu uzemanyaggal. Meretben egy Saturn, teljesitmenyben annak kb. 3x-osa, kihasznalva az azota elert fejlodest. Elso lepesben fellonek a tenyleges urhajot egy hordozoraketaval. Aztan ennek a masodik lepcsojet (magat a hajot) feltoltenek tobb tisztan uzemanyaghordozo masik hajoval, amik csak uzemanyagot vinnenek fel. Ezutan a masodik lepcso harmadik lepcsokent kepes lenne elvinni a hajot a Marsig. Atlagban 115 nap lenne az ut, de Mars kozelsegben kb. 90, azaz 3 honapig kellene kibirnia 100 embernek egy kb. 4 emeletes hazban, az ISS-rol megszokott visszaforgatott vizzel, oxigennel es poritott szarazkonzerven. Elvileg 200 embernek lenne hely max. kapacitason, tehat minden ember a sajat sulyanak megfelelo egyeb csomagot is vihet az elelmen kivul. Ezutan a gep leszallna a felszinen, legkori fekezessel es raketas leszallassal, mint ahogy a gyorsitofokozatok is visszaternek a Foldre. A marsi kis gravitacio miatt a jarmu helyben ujratoltheto szendioxidbol es vizbol ott szintetizalt uzemanyaggal es kepes lenne felemelkedni marskoruli palyara, ahol ujra utantoltik (1-2 korben) es akkor uresen vissza tud jonni a Foldre (vagy 3+1 korben es akkor teljes letszammal). Dehidratalt elelmiszerbol ha jol szamolom egy evre olyan 140 kilo boven eleg egy embernek, az 3 honapra 35, legyen 40, tehat minden utas mondjuk atlag 100 kilo + 100 kilo csomag + 50 kilo elelmiszer es kb. 50 liter visszaforgathato viz. Az 300 kilo/ember, azaz 30 tonna lenne a hasznos teher, ez kb. a holdkomp sulyanak ketszerese, amiben benne volt az uzemanyag is, mig itt nincs uzemanyag a fedelzeten a visszautra. Azaz egy 3x hatekonyabb Saturn meretu raketa gond nelkul elbirna ekkora extra terhet, a leszallo/visszatero es egyeb egysegek helyett embereket szallitva.
A koncepcio lenyege, hogy 1 Mars utazashoz tobb szerviz kuldetes tortenne, azaz egy teljes kor a fo hajoval kb. 6 tankolasos kort jelentene + a vegen megemliti, hogy amig tankolnak addig az utasok nem lennenek a hajon, csak az utolso korben jonnenek a tanker utan a kovetkezo jarmuvel, ami utanna leparkolna toltesre. A teljes valtozatban ez kb. 1000 hajo folyamatos munkajat jelentene. Mindezt ugy, hogy nem egy jarmu menne egyedul, hanem tobb tucat, tehat koronkent olyan 1000-1200 telepes, 10-12 hajoval, amit 48 tanker korrel toltenenek fel, mindezt 2-3 honaponkenti indulassal, azaz 1-2 flotta lenne mindig uton oda es vissza. Ezzel le lehetne vinni a koltsegeket az eppen elviselheto szintre. A megoldas lenyege, hogy nem igenyel urallomas egyik bolygo korul sem es nem hagynak tartosan font semmit, azaz minden jarmu visszajon a felszinre az esedekes karbantartasara/cserejere.
De menjunk tovabb, szerintem ha bolygokoruli palyatol bolygokoruli palyaig mennenek csak es a leszalloegysegek csak a bolygok es az urallomasok kozott jarnanak, akkor ez tovabb csokkentheto. Ha elkezdenek nuklearis hajtast hasznalni, akkor vasimr technologiaval 30 napra lemegy az ut es feleannyi tanker kor is eleg, de az mar a kesobbi optimalizacio resze lehetne. (legalabbis Musk szerint, szerintem alapvetoen igaza van)
Az eloadas lenyege, hogy megvalosithato a Mars betelepitese, meghozza a meglevo technologiankkal. (na jo eppen most fejlesztettek ki oket) A cel pedig az emberiseg tobb bolygos fajja tetele lenne, amibol o az emberek odajuttatasat tartja most elerendo celnak es majd kozben a tobbi ceg/allam/akarki rajon arra, hogy hogyan erdemes ott koloniat fenntartani. (azert megemliti, hogy napelem/nuklearis reaktorok mindezt beasva) Arra pedig hogy mennyi embernek kellene odamennie, azt mondja, hogy kb. 1 millio fonek 100 ev alatt, ami teljesen realis, ha azt nezzuk, hogy 2.1 millio jott at Europaba egy nyar alatt es fel se tunt senkinek, akkor 100 ev alatt ez evi 100 hajot jelent azaz 10 kuldetest, azaz picivel tobb mint havonta 1 flottat, emberenkent 200 ezer dollarral szamolva az apollo 10 eves koltsegvetesenek 10 szerese, ami pont kijon szaz ev alatt. Tehat meg penz is lenne ra es ez nem szamol a technologia fejlodesevel es a koltsegek kesobbi csokkenesevel sem.
Szoval roviden: Meg lehet csinalni, megvan hozza a technika es igy elsore finanszirozhato is, raadasul meg Kina is tobbet kolt katonai celra egy evben, mint amennyibe ez 100 ev alatt kerulne, szoval az USA katonai kiadasainak 1-2%-os csokkentesevel nagyjabol meg is lenne hozza a penz es aki ezt hamarabb felismeri aze lesz a bolygo.