A Marson egy dolog van amibol nagyon sok akad, ez a vas oxid. Nepiesebb neven rozsda, egyebkent meg vasercnek hivjuk. Hevites, majd olvasztas hatasara elobb tavozik a kotott viztartalma, utanna kulonvalik az olvadt vas es marad nemi salak. Szoval akar rozsdamentes acelbol is lehet epiteni az egesz bazist, mert alapanyag van boven. Szemely szerint en az acel+korundum kompozitot tartanam jonak, mert az egyik eros, a masik jol szigetel es mindketto egyszeruen eloallithato a felszin anyagabol. Az elemek osszeszerelesere alkalmas a friction stir weld heggesztesi technologia, amihez nem kell fogyo elektroda. Innentol lenne egy helyben eloallitott bazis, amit csak be kell rendezni. A legkorbol viz es energia segitsegevel eloallithato metan is, amibol aztan nagyon jo szen alapu kompozitokat lehet kesziteni, az eloadas szerint ebbol az anyagol epitenek az urhajokat is, de sokminden masra is jok, pl. a bazis belsejehez vagy csak sima plexi uveghaz tetonek kisebb kanyonok befedesere novenytermesztesi celbol.
A lenyeg, hogy minel kevesebb dolgot vigyenek oda, lehetoleg csak a gepsorok egyedi reszeit (a szerszamokat), mig minden mast helyben gyartananak le hozzajuk. Egy kisebb gyar kepes lenne egy nagyobbat epiteni, az egy meg nagyobbat, stb. Kello automatizaltsag mellett hatalmas uzemeket lehetne a semmibol felhuzni. Egy fem/kompozit 3D nyomtato/gyartosor mar eleg sokmindent megcsinal ha kap kvazi kifogyhatatlan mennyisegu femet es muanyagot. A vaserc talaj+szendioxidos legkor kb. olyan hogy a bolygon barhol lehet ontottvas (majd abbol acel) es metan (majd abbol muanyag) generatorokat fealallitani, csak energiat kapjon a rendszer. Ez utobbira jo a napelem vagy a fisszios nuklearis eromu is, ami fajlagosan olcsobb. (a nuklearis futoanyagot oda kell vinni de hatekonyabb, a napelemek helyben legyarthatoak, de portalanitani kell oket)