A robotautoknak nincs szukseguk felfestesekre meg tablakra, adatbazisbol latjak mi hol van a poziciojuk alapjan. Innentol ket dolog kell a megbizhato mukodeshez: pontos terkepek amik mindig szinkronban vannak a valosaggal es a mozgo kornyezeti targyak felismeresenek kepessege.
A terkepek pontositasat ra lehet bizni a robotautokra is, ha valahol naponta 1000 robot elmegy, akkor az a hely naponta 1000x lesz frissitve az adatbazisban. Arrol nem beszelve, hogy az eppen ember vezette autok is frissithetik az adatbazist, mert attol hogy nem maguktol mennek, meg minden szenzor mukodhet rajtuk.
A mozgo targyak (emberek, autok, kutyak) felismerese pedig viszonylag egyszeru feladat egy jol felszerelt robot szamara. Ha romlanak a latasi viszonyok egyszeruen lassabban megy. Ezt hivjak az idojarasi es utviszonyoknak megfelelo vezetesnek es csak az emberek ignoraljak. Ez alapjan egy Google robotauto jobban lat mint egy tucat ember egyutt. A gond ott van, hogy ha egy robot ugyanugy gyorsabban megy mint amennyit lat, ahogy azt egy ember teszi altalaban. Ez ellen ugy lehet vedekezni, hogy a robotot ovatosabbra programozzuk.
A Tesla eseten az a gond, hogy barmilyen valodi robothoz kepest csak minimalis szenzormennyiseg van rajta, kb. a tolatoradar es a parkolokamera kepe alapjan vezet. Ez felelotlenseg, de az ujabb autokra mar ok is rakhatnak ujabb szenzorokat, amikkel utolerhetik a Google fele rendszer szintjet.
Hogy a cikkhez is szoljak, az idealis robotautoban kb. van egy touchscreen amin megadjuk hova menjen. A taviranyitas, meg a jatekvezerlo pedig igazabol csak poenbol kerulhet bele, mint a Teslak esten a telefonos tavvezerles, ami vicces meg volt az egyik James Bond filmben is, de alapvetoen nem szukseges.