pedig mi kemencében csináljuk a laborban (van medical, military és egyéb minősítésünk, akár űreszközöket is gyárthatunk). a kondik és egyéb passzív alkatrészek akár a 600C-t is elviselik akár hosszabb ideig tartó leforrasztásnál is. A legkényesebbek az elko-k, az elektrolit miatt, de ma már nem folyadékot használnak, hanem zselészerű anyagot, ami nem párolog. vákumban tokozzák amivel a hőmérséklet tartományokat nagy mértékben ki lehet tolni. minuszban és pluszban is. a hullámkemence ráadásul nem egy folyamatos terhelés és nem hat minden alkatrészre ugyanúgy, pl. a műanyag nem olvad meg. a kissorozatú kemencék (ilyen van nekünk) általában fel vannak készítve javításra is, ami azt jelenti, hogy beállíthatok egy adott területre forrasztást, a körülötte lévő területet csak melegen tartja amennyire kell. A sima légforrasztással az a legnagyobb baj, hogy a golyókat nem lehet nyomás alá helyezni, csak a saját súlyuk alatt kell a helyükre cuppanni, ezt pedig egy sima ráforrasztással messze nem lehet megcsinálni. A BGA tokok újonnan való beforrasztása is elég komoly kihívás, nem méghogy a javításuk. akik csak simán meglehelik levegővel meg nyomkodják azok gány és kókány munkát végeznek, és csak a szerencsén múlik, hogy megoldják. gondolom így is vállalják el. egyébként ezekből nem csak egy van, elég sokat ismerek, van közöttük nagy multi is, de olyan aki jól meg is csinálja nem sok. azért azt is el kell ismerni, hogy neked otthonra biztos jó így is összegányolva, de én azért pl. egy repcsibe nem szívesen szerelnék vissza egy ilyen egységet. mondjuk az is elgondolkoztató, hogy elég sok géppel foglalkozom, de még maszekban sosem találkoztam a problémával, 1 kivétellel de az processzorfoglalaton gyártási(forrasztási) hiba volt, ment gar.ban vissza. laborban kell szélsőséges teszteket végrehajtanunk minden általunk használt alkatrészre és ott az egyik pl. pont az, hogy a felületszerelt alkatrészt hányszor lehet biztonságosan kiszedni, visszaforrasztani (ez a legmagasabb hőterhelés amit egy alkatrész az élettartama alatt kaphat). a technológia bonyolultságára jellemző, hogy teljesen új szereléshez sem lehet magyarországon megfelelő nyák lapot gyártatni. egyrészt a cégeknek nincs is meg az ehhez szükséges minősítésük, másrészt ha meg is van, amikor ki kell vitelezni egy pl 10 rétegű nyák gyártását akkor kezdenek el vakarózni, hogy a technológiai feltételekből mit lehet könnyíteni. pl. a .2mm és via-k helyett .4mm-es lehetne-e. Németország volt legközelebb, de mostanra szinte teljesen átálltunk Kínára. a ferdeszeműekkel még nem volt semmi problémánk. Mindent szó nélkül megcsinálnak és nagyon jól.