Senkit sem érdekel ma már az oprendszer, és 5 évvel ezelőtt sem érdekelt senkit. Ezt szopták be Redmond-ban - nem fognak tömegével új ökoszisztémát alkalmazó rendszerhez csatlakozni, ha nincs miért. Csak egy dolog számított akkor, és számit most is: milyen a szoftverkínálat a platformra. Kizárólag ez a lényeg, semmi több. (És ez egy igazi 22-es csapdája.)
Mivel ezzel kapcsolatban többször leírtam már itt a véleményemet, most más irányból rúgok a Microsoft-ba. Tanúi voltak annak az időszaknak, amikor az Intel az Itanium platformmal akarta bevezetni a 64-bites számítástechnikát desktop-okon és szervereken. Az Itanium-nak volt egy nagyon jelentős hátránya, amit igyekeztek csökkenteni, de megoldani teljesen sosem sikerült: a meglévő x86 utasításkészletű szoftvereket csak konverzió által tudta futtatni ez a VLIW architektúrás rendszer. És a konvertálás teljesítménye végig messze alatta maradt az x86-os processzorok által kínáltnak. Azaz, valójában teljesen új ökoszisztéma volt, ha azt valódi teljesítményében akarták volna kihasználni - ami azonban elmaradt az elméleti lehetőségektől még ia64 módban is.
Az Intel ennek ellenére elkezdte nyomni az architektúrát, azonban, mint hardvergyártó, nem foglalkozott, és tevékenységéből adódóan nem foglakozhatott azzal, hogy bármit is tegyen a megfelelő szoftverkínálat rendelkezésre állása kapcsán, ami miatt végül is a piacon megvették volna az architektúrát – konzumer szinten is! Pedig arra is szánta. Természetesen úgy, hogy az új architektúrára való migráció monopolhelyezet hozzon létre az Intel számára, mert ez is az egyik célja volt vele.
Mit csinált az AMD? Implementált egy 64 bites utasításkészletet olyan módon, hogy az azzal felszerelt processzor képes volt ugyanolyan teljesítménnyel futtatni a korábbi 32-bites (x86) szoftvereket, migrációs pályát biztosítva. Ez annyira jó teljesítménnyel sikerült, hogy az Intel kivezette technológiai értelemben rövid idő alatt az Itanium platformot, és implementálta az AMD megoldást. Ez biztosan megtalálható abban a CPU-ban is, amely segítségével most ezt olvasod. Mi a tanulság? Kizárólag a szoftver a lényeg! És nem az oprendszer, hanem amelyek általa futtathatók. Senkit sem fog érdekelni bármilyen előremutató architektúra, se hardveresen, se szoftveresen, ha nincs rá szoftverkínálat. Az Itanium történet lényegében 2006-ban véget ért. Tanulságait Redmondban nem vonták le.