Ha jol ertem, akkor a felelosseg helyett a biztositasra helyeztek a hangsulyt. Tehat ha van biztositas, akkor nem keresik a felelost, hanem fizet a biztosito. Ha rossz a szoftver, akkor az autotulajdonos biztositasi dija fog megnoni, ha meg az ember hibazott (es a szoftver ki volt kapcsolva), akkor is az autotulajdonos biztositasi dija fog megnoni. Minden esetben az autotulaj a hibas, ha a szoftver vezetett, akkor majd lerendezi a gyartoval ha meg masvalaki vezetett, akkor meg ok lerendezik egymas kozott ki fiztei a buntetest. Nallunk is ilyen a szabalysertesi szabalyozas.
Sulyos baleset eseten meg eleveszik a sofor jogsijat. Egy szoftvernek ezek szerint osszesen egy jogsija lesz termekenkent, tehat jobb ha vigyaz ra.
Az onvezeto auto fogalma is egyertelmu, olyan jarmu ami akkor is tud kozlekedni ha nincs benne ember. Baleset eseten is egyertelmu, a jarmu megall, elakadasjelzo be es segitseget hiv. Ha van benne ember, ha nincs. Ez ket ures robotauto balesete eseten is ugyanigy igaz, pedig olyankor egy erintett ember sem lesz a kozelben. (a szabaly az szabaly es a robotok nem fogjak megserteni akkor sem ha az veletlenul teljes hulyeseg lenne)
A felig onvezeto auto nincs is nagyon megemlitve, tehat egy auto vagy teljesen automata vagy teljesen manualis modban megy. Ez azt jelenti, hogy az auto csak ugy adhatja at a sofornek a vezetest, ha azt a sofor kezzel atveszi. Minden mas esetben feltetelezendo, hogy csak utas van a jarmuben, tehat nincs kinek atadni. A felemas nem mindig mukodo megoldasok kiszuresere tokeletes megoldas.
Szoftverugyileg pedig egyszeru a helyzet, mindig telepiteni kell a legfrissebb kodot, megpedig akkor amikor azt a gyarto mondja es ezert a gyarto annyi penzt ker amennyit nem szegyel es annyiszor ahanyszor akar. Majd a piac megoldja az arak szabalyozasas. (vagy nem, de a briteknel ez a szokas a 80-as evek ota)