Ez így igaz, a felhőzet sokat számít, csak sajnos a vízpára üvegházhatása is számít, az pedig egyértelműen a sivatagban van legkevesebb, az erdők fölött pedig a legtöbb.
Esőerdőkben a levegőnek akár 3%-a is víz lehet, ami mivel hasonló tulajdonságokkal rendelkezik mint a szén-dioxid, ugyancsak jól elnyeli a fényt, csak a 3% az épp 75-ször akkora mennyiség, mint amennyi szén-dioxidból van a levegőben.
A vízzel azért nem szoktunk számolni a GW-kor mert nem állandó összetevője a légkörnek, ezért a hatásával nehéz számolni.
Sajnos, ha így nézem a dolgokat, akkor az európai és észak-amerikai erdőirtások, na meg persze a máshol a világon bekövetkezett irtások jelentősen csökkentették az üvegházhatást, vagyis a jelenséget elodázták.
Erre van egy közvetett bizonyíték is, nevezetesen a középkori éghajlati optimumnak nevezett korszak, amelynek vége igen jól egybeesik az európai erdőirtásos földművelés elterjedésével. A rómaiak még marha lengén öltöztek az északi provinciáikban is, aztán ezer évvel később, amikorra eljöttek a hidegek, meg a pestis járványok, már nem ilyen ruházatot viseltek az emberek. Addigra Európa jelentős része már művelésre lett fogva, igaz még mindig nem akkora arányban, mint a 19. századra lett, amikorra már jó ideje lapátolták a britek a kőszenet a kazánokba.