Persze hogy megváltozhat a rossz ember is vallás nélkül. De az emberek a döntésiket hozhatják reflex szerűen, ösztönösen, tudatosan valami erőforrás szemszögből, (gazdasági/társadalmi haszon mérlegelése után), erkölcsi, vallásos, vagy filozófiai szintű elvek érvényesítésével. Ez a felsorolás egy rangsort jelent amely a fizikai, állati szinttől megy a magasabb szintű értékek megjelenéséig. És bizony a vallás olyan magasabb szintű értékeket fogalmaz meg, amelyek pl egy pusztán racionális gazdasági, erőforrás haszon értékelésekor irrelevánsak.
"viszont amit írtam, arra csak a vallásos ember képes."
Itt most mire gondolsz konkrétan? Szerintem ne tévesszük össze a nem ismert, de valószínűnek tartott dolgokban való hitet (ami a tudományos alapokon álló emberre is jellemző), az egy konkrét valláshoz kapcsolódó hitet, és a valláshoz kapcsolódó politikai struktúrát az egyházakat, konkrét érdekeket érvényesítő vezetővel rendelkező vallási alapú közösségeket.
Minden vallás értékekről, ráadásul nagyon hasonló értékekről szól, béke, társadalmi szolidaritás, a gyengék elesettek gyámolítása, a társadalmi szabályok betartása, szelídség, szeretet.
Azzal viszont egyetértek, hogy az egyházak vezetői hajlamosak arra, hogy politikai hatalom megszerzése, megtartása érdekében az alájuk tartozó közösséget, gyak a vallás erkölcsiségével szembe menve is uszítani és konfliktusokat, háborúkat generálni. A keresztény, a zsidó vallás, sőt még a muszlim vallás is a béke vallása, a fenti értékekben azonosak. Még a mai muszlim vallásra jellemző leginkább, hogy a háborút, mint az értékek elérésének az eszközét esetleg elképzelhetőnek tartja. Azonban a muszlimok többsége sem ért egyet azzal, amit az ISIS valami elferdült elvek alapján csinál, még ha nagyon sokan, akár anyagilag is támogatják. A muszlim vallás valóban közelebb áll a háború, mint eszköz elfogadásához, mert pl. Mohamed nem csak egy próféta, egy vallási tanító volt, hanem politikai vezető, győztes hadvezér is volt. De a végső értékek náluk is hasonlóak.
Az, hogy a tudomány hogy szerez infókat meg azon múlik, hogy milyen fejlettek azok a kutatási eszközök, amelyeket használ. Az emberi psziché, a társadalom tekintetében nincsenek fejlett eszközeink, az emberei elme, a tudat, sőt még csak az intelligencia sem reprodukálható mesterséges körülmények között, szal itt sok helyen marad a közvetlen tapasztalat. Mert ugye pl. a jelenleg leghíresebb szakemberek, Csernus, vagy Zacher Gábor is csak a saját tapasztalatai szerint tud másokon segíteni. Tapasztalatok nélkül persze lehet valaki nagyon jó kis könyvtár tudós, hatalmas publikáció mennyiséggel, de ezeken a területeken azért kell a tapasztalat. :)
És még egy. A vallásokat általában, meg az egyházakat nem lehet szembeállítani a tudománnyal, ha más nem gondoljunk a rengetek amcsi többé kevésbé híres egyetemre, amelyek egyházakhoz kapcsolódnak. Vagy a magyar Pázmányra.