CNN chipbol van analog es digitalis valtozat is. Igazabol mindkettoben van zaj, az analogban termikus, a digitalisnal kvantalasi. Az utobbi determinisztikusabb, bar maga a chip valamivel lassabb. Ellenben ma mar egy atlagos telefon is kepes arra amire regen (15 eve) csak a dedikalt chipek. A deterninisztikussag miatt pedig a digitalis cnn chipek terjedtek el ott ahol tenyleg fontos a teljesitmeny. A google fele cnnd chipekbol par ezer eleg a legnagyobb jelenlegi szuperszamitogep lenyomasahoz (integer muveletekben, lebegopont nincs rajtuk) es ehhez kepest tobb tizezer keszult idaig. Ezek gyorsitjak a legtobb neuralis algoritmust a google rendszerein, de jok sima vektoros adatfeldolgozasra is. Ennek ellenere az osszes algoritmus megertheto rajtuk, bar egyszerubb hagyni tanulni oket es hasznalni az eredmenyt, mint idot szanni a megertesukre vagy kezzel eloallitani az idalis matrixokat. Ez egyszeru lustasag azaz ar-ertek tradeoff.