A putyini rendszer elsosorban a politikat stabilizalta egy onkenyuralmi rendszer bevezetesevel. A gazdasag a padlon volt elotte, szoval mar egy aprobb osszeggel stabilizalni lehetett, amit az emelkedo olajarak biztositottak. De most hogy zuhantak az olajarak el is kezdett egybol repedezni ez a gyenge stabilitas. Erteket teremto gazdasaguk tovabbra sincs. Es ez veszelyes, es latszik is, hogy ahogy szukul a penzforrasuk, ugy kavarnak egyre agresszivabban a nemzetkozi politikaban. Szoval Oroszorszag nem merce semmilyen szempontbol...
A Kinai hatekonysagot nem jol ertelmezed. A pozitiv valtozas meg veletlenul sem jelenti azt, hogy hatekonyabbak. USA rendelkezik a legfejlettebb gazdasaggal, naluk 1% novekedes egesz mast jelent, mint Kinaban 10%. A nullarol konnyu fejlodni, de ha az elen alsz, vert kell izzadni a legkisebb fejlodesert is. Kina is lelassul majd ha egyaltalan a kozelebe jut a nyugat fejlettsegenek. A gond az, hogy meg nem ertek a kozelebe, es mar most lassulnak...
Kicsit megprobalom tudomanyosabban, de meg mindig hetkoznapi kifejezesekkel megfogalmazni egy peldan keresztul (aminek a valosaghoz nem feltetlenul van koze):
Minden rendszerhez tartozik egy optimum, amihez kozelit. Egy adott gazdasagi rendszerhez ez az optimum egy fejlettsegi szint. Az adott gazdasagi rendszerrel ezt a fejlettsegi szintet fogja kozeliteni a gazdasag. Amennyiben az aktualis fejlettsegi szint nagyban elmarad az optimumtol, gyorsan lehet kozeliteni azt, de amennyiben kozel van, lassabb lesz a folyamat. A matematikaban az ilyen gorbet aszimptotanak hivjak. Egy logaritmikus-jellegu gorbe, ami kozeliti a hatarerteket, de soha nem eri azt el.
Peldankban USA gazdasagi modelljehez az optimalis fejlettseg legyen 100. Egy tokeletes gazdasag lehet akar 200 is persze. Mivel USA gazdasagi modellje mar fennall vagy 150 eve legalabb, ezert eleg kozel jarnak ehhez a fejlettseghez, tehat peldankban legyen az aktualis fejlettseg 95. Tovabbra is kozelitik a 100-at, de mivel mar csak 5 van hatra, ezert az eves fejlodes joval kevesebb, mint 1. Legyen pl 0.2.
Masik pelda Kina. Kina kommunista allam volt a 70-es evekig, ami egy szornyu gazdasagi modell. Tartozik hozza egy max 20-as optimum, amit nagyjabol el is tudott erni. Viszont ekkor tortent egy valtas, egy allam altal iranyitott felkapitalista rendszerre altak at. Ez fenyevekkel jobb mint a kommunista rendszer, de nem annyira, mint a valodi kapitalizmus. Tartozik ehhez egy 70-es optimum, es ugye az aktualis, 20-as fejlettsegi szint. Ez 50 kulonbseg, ami oriasi, igy oles leptekkel lehet kozeliteni. Mara lefaragtak tobb mint a felet, es mar 50-nel jarnak. Meg 20 van hatra, amit evente 0.5-1-gyel faragnak le.
- Mi az amit ebbol mi latunk? Az, hogy USA csak 0.1-et fejlodik, mig Kina ennek 5x-oset, 0.5-ot. Te erre mondod, hogy Kina milyen fejlett, mert 5x gyorsabban fejlodik.
- Mi az amit kifelejtettel? Hogy Kina abszolut fejlettsege meg mindig csak 50, mig USA-e 95, ami kozel 2x annyi. Tehat Kina egyaltalan nem fejlettebb, csak gyorsabban fejlodik.
- Mi az a tipikus hiba amit sokan elkovetnek? A fejlodes gorbejet nem lehet egyenesen meghosszabbitani a vegtelenbe. Sok "elemzes" viszont ezt teszi, es kijelenti, hogy ha USA evente 2%-ot no, Kina pedig 10%-ot, akkor pl 2030-ra Kina megelozi USA-t. Nem tudjuk hogy nez ki a gorbe, de biztos, hogy nem egyenes. Minden fejlodes lassul, amig nem javitanak a rendszeren magan.
Hogy ehhez kepest mi a valosag amit tudunk?
- USA egysegnyi GDP-je 3x-osa kinanak. Szoval jelen pillanatban USA egesz biztosan joval fejlettebb Kinanal. Ez teny.
- Kina GDP novekedese mostanaig elsosorban az olcso munkaero miatti tokebearamlasnak volt koszonheto. Ezzel viszont egeszen biztos nem erik utol a nyugati vilagot, mert ha csak megkozelitik is, az olcso munkaeronek vege.
- Az allami beavatkozasnak erosen latszanak a hatranyai. Jelentos folosleges beruazasok tortentek. Egesz varosok allnak uresen allami beruhazas eredmenyekeppen. Rengeteg eroforras elment erre, ami meg mindig GDP novekedeskent jelentkezik a statisztikaban, viszont nem jelentenek semmifele valodi erteket.
- Ezek jelentos resze hitelbol epult. Mar most korvonalazodik egy jo nagy hitelvalsag Kinaban, ami osszeomlaszthatja a novekedest.
- Viszont sokat invesztelnak K+F-be, ami nagy pozitivum. Az innovacio nem mindig terul meg rovidtavon, igy ott erdemes allamilag beavatkozni ha a piac nem finanszirozza, mert evtizedek mulva uj iparagakat hozhat letre.
Tehat Kina jol halad, de mindenkeppen ujabb valtasra van szukseguk, ha folytatni akarjak. Vagy egy jokora valsagban ujraszervezik a gazdasagot, vagy valamelyik innovacios erofeszites megterul, es az uj technologia uj gazdasagi robbanast indit, ezuttal Kina foszereplesevel, de valtozasra mindenkepp szukseguk lesz, mert a mostani lendulet kifullad meg mielott beernek a nyugatot.