Képzeld el úgy mint görbült tér, aka. gravtiációs kút.:)
Minden tömeg torzítja a téridő 'szövetét'. Az hogy adott ponton mennyire 'lejtős' a szövet az a gravitációs gyorsulás. Az általad vázolt példában is kialakul egy 'fennsik' szerű kitüremkedis aminek a közepén épp 0 a gravitációs gyorsulás (az ide helyezett golyó nem kezd el gyorsulni egyik irányba sem), ez azonban nem jelenti azt hogy egy tágabb aspektusból nézve nem egy gödör (a gödör alja is ilyen pont). A föld felszínén a legmeredekebb a kút pereme mert a külső héjban lévő tömeg a legnagyobb, a középponti térfogatban lévő tömeg relatíve kicsi ez nem feszíti annyira a szövetet. A fekete lyuk/szingularitás nem ilyen, az egy ponton hat ezáltal hegyesre csippenti a téridő szövetét.
Ugye milyen egyszerű magyarázat/analógia? Nincs szükség nyomó gravtionokra. Occam borotvája elv ugye ismerős? Elvileg a központi tömegnek nem szükséges fenntartania egy folyamatos graviton áramlást a tér távolabbi pontjaival hogy 'broadcast'-olja hogy ott van, maga a 'szövet anyaga' képes ezen információ továbbítására. Persze ezt nem ismerjük, elvileg lehet hogy ilyen virtuális gravitonok közvetítik a térbe az információt, ahogy más statikus(elektromos, mágneses) tereknél is.