Óó, köszönöm, egy felüdülés olvasni olyan kommentet aki érti is amit olvas, ettől mindjárt jobb kedvem lesz és neked is kgpro.
Tehát a válasz az a.) kérdésre benne van a kelta szajkójában csak ő nem olvasta, nyilván.
Állítom, hogy a gravitáció nyomóerő. Állítom, hogy gravitonsugárzás okozza amely a végtelenbe nyúlóan izotróp és gravitonpárokból áll. A gravitonsugárzás nyomóereje 1.2 x 10^44 newton.
Kicsit pontosítom a válaszodat a könnyebb érthetőség kedvéért, a neutroncsillag felszínén (pontosabban a felszín közelében) a legnagyobb a gravitáció amely befelé még nőhet egy kicsit de aztán egy maximumot elérve a középpont felé haladva csaknem lineáriasan a nullához tartva csökken. Az eredeti irányból tehát felülről érkező gravitonsugárzás nyomóereje a nagyobb és az alulról érkező a gyengített sugárzás. A különbség (= az eredő erő) a felszínen már akkora, hogy a megtámasztott atommagba belepréselődik az elektronhéj. Ha még nem vagyunk a felszínen a csillag felé közelítve, akkor ez az erőkülönbség (eredő) az atomot szabadeséssel gyorsítja egészen addig amíg a neutroncsillag felszínéhez nem koppan az atom. Itt aztán össze is roppan. Előtte nem érez semmit, csak gyorsul.
1b.) perfekt.
2.) a sugárzást nem a tér bocsátja ki, mert nincs olyan, hogy tér. A sugárzás az anyagi világ attribútuma, egyfajta éter, mindenhol van a végtelenbe nyúlóan. Elemi részecske (tükör) páros, amelynek alkotói a gravitonok nem semmisülnek meg és nem keletkeznek. Az elnyelődésük azt jelenti, hogy kapcsolódnak elektromos töltésrészecskékkel és így fotonná vagy barionos anyaggá alakulnak, így alakulnak ki a proton-antiproton és az elektron-pozitron tórusz párok. Az elektron-pozitron tóruszpárok kialakulása rengeteg izotóp átalakulásakor megfigyelhető, ezek a b+ sugárzó izotópok amely elektron befogást jelent. Az elektronbefogás nem K elektron befogás mert az atommag külső felszíne negatív töltésű, ezért nem képes megközelíteni az elektron a magot (csak néhány kivételes esetben). Tehát az elektron fotonból származik, amely semleges lévén képes az atommag elérésére.
A tömeggel azért arányos a gravitáció mert a graviton elnyelés egyedül a tömegtől függ, mindegy milyen alakja van a testnek.