A fekete lyuk akkor keletkezik, amikor a kritikusnal nagyobb mennyisegu anyag koncentralodik egy adott terfogatban.
Egy eleg nagy es suru csillagkod eseten elkepzelheto hogy egybol feketelyukka zuhan ossze. De ma nincsennek ilyen csillagkodok, szoval manapsag akkor keletkezik feketelyuk, ha vagy egy nagy csillag osszeomlik, vagy ket csillag osszeolvad.
Viszont az idok kezdeten gyakorlatilag minden egy nagy csillagkod volt. Eleinte szubatomi reszecskekkel, majd lassan hulve atomokka alakulva hidrogen es heliumatomokkal volt egyenletesen kitoltve a vilagmindenseg. Nem volt tokeletesen egyenletes, ezert az apro egyenetlensegek menten, amik a gravitacioban is egyenetlensegeket okoztak, elkezdett csomosodni az anyag. Altalaban ezen csomosodasok kepeztek az elso csillaggeneraciokat, de a nagyobb csomosodasok eseten egyszeruen tul sok anyag zuhant ossze a csillag-allapot fenntartasahoz, ezert eleg gyorsan feketelyuk lett belole.
De ha nem is egybol lett feketelyuk, az elso, tisztan hidrogen csillagok eleg gyorsan "kiegtek" es utana omolhattak ossze feketelyukka.
Szoval a mai fizikai modellek alapjan a feketelyukak korai kialakulasa egy vart dolog, az lenne a meglepetes, ha nem lennenek.
Es ha mar letrejottek a feketelyukak, az univerzum surusege akkoriban joval nagyobb volt, szoval egy feketelyuk gyorsan tudott brutalisan nagyra novekedni. Ma mar nincs eleg anyag ehhez, szoval a jovoben uj szupermassziv feketelyukak mar nem nagyon fognak kialakulni. Az osszes ilyen az univerzum kezdetekor jott letre, amikor meg megvolt nekik a taptalaj hozza.