A PoP mindegyik része dögnehéz. Ez az egyik vonzerejük, hogy egy kőkemény ügyességi játék, ami csakúgy, mint a régi TR, elsősorban puzzle (amiben van némi harc). Ebben volt érdekes újítás, hogy a 2008-as játékban volt egy partner, és csak vele lehetett megcsinálni az ugrásokat illetve a bossfightokat. A legutolsó meg gondolom a film promója volt csupán, de eltekintve az örökös problémától, a sokszor lehetetlen kameraszögektől, az is szinte makulátlan PoP-élményt adott.
Nem játszottál a régi TR-ekkel, így aztán nem csoda, hogy a fost isteníted, aminek semmi köze hozzá, mert csupán egy Arkham Asylum-, Assassin's Creed-, Gears of War-, Uncharted-, Splinter Cell-klón volt, ami szégyen (a régi játékokat mások utánozták, az új meg másokat utánoz). Ráadásul bugos is, és a multija a legszánalmasabb szerencsétlenség, amit valaha volt szerencsém kipróbálni.
És persze a főhős... 15 év alatt felépítették a karaktert, aki gyerekkorától képezve magát lett, az ami, ebben a fosban meg (ami tele volt logikai bukfencekkel, mármint az első új TR) egy kis semmilyen okostojás, aki egyszer eszik, egyszer nyilazik és ettől hip-hop gyilkológép lesz belőle. És sehol a puzzle-ok, csak a gyilkolás és agyolvasztó quick time eventek. És igen, nem vagy egyedül, a mai játékosoknak ennyi elég.
Informatika és tudomány
