Egy multinacionalis ceget ma mar nem lehet hagyomanyos modon feldarabolni. A Google peldaul mar most is sok cegbol all (lasd a betulevesrol elnevezett gyutjoceguket), de rengeteg az USA-n kivuli cege is van, tehat ha otthon feldarabolnak, akkor masnaptol kulfoldi cegkent vagy akar tobb szaz cegkent fog tovabb letezni, persze csak papiron. Az iranyitas ugyanis nem egy egyseges ceg megletetol fugg, hanem attol hogy kinek engedelmeskednek az igazgatotanacsok. Igy lehet tobb neven, eltero cegekkent, megis monpol helyzetben lenni.
Az egyetlen jarhato ut a szabalyozas, ami persze burokraciaval jar es tobbe kerul mint amennyit er, de ez az egyetlen amire egy allamok felett allo ceg meg talan valamennyire figyel, mivel a helyi szabalyozasokat mindenhol be kell tartania. A dontesi folyamatok soran viszont a globalis nagytokesek nem fogjak egy adott orszag valasztott vezetoinek erdekeit figyelembe venni.
Az egyetlen direkt eszkoz a ceg allamositasa (itthon jellemzoen arra kenyszeritese hogy nyomott aron adja at az uzletet az allmnak vagy egy az allam altal kijelolt maganszemelynek). Ezt a modszert viszont egy valodi amerikai sem fogadna el. (mivel elegge ellentetes a kapitalizmussal)
Informatika és tudomány
