"Konkrétan már az előrelépés lenne, ha a magyar állam nem adna semmilyen adókedvezményt külföldi cégeknek, viszont a magyar cégeket előnyben részesítené. Ezenfelül ha a földeket nem Orbán oligarchái és külföldiek vásárolnák fel, hanem konkrét támogatás illetné a helyi kistermelőket, óriási segítség lenne.
Az úgynevezett rendszerváltáskor az akkori ipart modernizálhatta volna az állam maga, esetleg külföldi segítséggel, de nem hagyta volna ebek harmicadjára jutni, már sokkal előbbre lennénk. Ezután árusította volna az üzemeket lassan, sorjában és elsősorban magyaroknak, komolyabb megkötésekkel, mint ahogy történt.
Élelmiszer és könnyűipar terén önellátók lehetnénk, majd exportra is termelhetnénk - ehhez tényleg csak hazai érdekű kormányok kellettek volna.
Buszok, teherautók, vasúti járművek gyártásában együttműködhettünk volnai külföldi cégekkel, egyenlő partnerként.
Elektronika, vezérlés-, műszertechnika, illetve informatika pedig olyan terület, ami mindig meghálálja a K+F-t.
Vagy legalább csináltuk volna úgy, mint a törökök. Sok német cég kihelyezte oda a gyártást, azután jöttek létre azok török konkurensei. Pl. a Bosch háztartási gép divíziója vs. Beko (oké, előbb alapították, de know how a németektől jött), Vestel stb.
Mindezeken felül egész Európában kellett volna védővámmal sújtani az ázsiai, főként a ruházati és könnyűipari termékeket, illetve megemelni a szükséges minőségi szinteket.
A probléma itt is az, hogy a politikusok adott ciklusban és zsebek teletömésében gondolkodtak /-nak, távlatokban egyáltalán nem tekintve, hazájuk érdekeit suttba vágva cselekedtek /-nek."
"A kistermelők olyan támogatásokat kapnak, hogy a Vidékfejelsztési Minisztérium államtitkára, Ángyán József már nem bírta és ezért mondott le.
A rendszerváltás idején rengeteg tehetséges mérnök volt hazánkban, világszinten is kiemelkedtek, ma jóval kevesebb. Ma a mérnöki hivatás és a szubkultúra degradálódott globálisan, de hazánkban is. Az önállóságuk csökkent.
Magyarország a hiteleket is rosszul vette fel, és az ugyancsak hazaáruló Antall József akkori miniszterelnök kabinetje visszautasított több jóval kedvezőbb lehetőséget.
Igen, külföld kapott volna kisebbségi tulajdonrészt, kedvezőbb feltételekkel, mint amit ezüst tálcán kaptak.
Banán hasonlóan lenne, mint ma, mondjuk az általunk magas minőségben termesztett egyéb gyümölcsök exportja mellett.
Miért olyan nehéz ezt neked elképzelni?
Eleve a cigányságra annyit költöttünk feleslegesen, amiből az egészségügyet felfejeszthetnénk anyagilag (közel) nyugat-európai szintre stb."
A nemzetek feletti korporációk kihasználják az adott térség kedvezményeit, a hasznot pedig nem helyben forgatják vissza a gazdaságba, illetve a legtöbb esetben nem termelnek semmilyen értéket helyben az alacsony bérű foglalkoztatáson kívül.
Államilag szabályozott és támogatott kis- és középvállalkozói rendszerrel, illetve saját iparral jóval magasabb szinten lennénk önellátóak. Ezek a területek nagyságrenddel több dolgozó embert igényelnek, mint jelenleg a multik Magyarországon. Senki nem mondja, hogy pakoljon a Mercedes Benz, csak feleljen meg a jóval szigorúbb követelményeknek. Ha az nem tetszik neki, akkor szedhetné a sátorfát...
Nem sunnyogtam soha, gondoltam ezt nem kell a szádba rágni. Kiderült: de.
Sajnos jelenleg egyre kevésbé tudjuk ellátni magunkat akár napi fogyasztási cikkekkel vagy élelmiszerrel - amire az ország képes lenne egy hazai központú gazdasággal.
Értelemszerűen a "Privatizáció, avagy az állami vagyon elherdálása" majd "ami abból kimaradt" filmekben a privatizáció címén "átjátszott" és érdekből tönkretett hazai vállalatok rövid összefoglalója bontakozik ki, ami egyrészt arra világít rá, hogy hazánk igenis képes (közel) önellátásra, vagyis jóval magasabb szintű munkára, nem csak bérgyártásra, bedolgozásra, mint ma a külföldi cégeknek - tisztelet a marginális kivételnek. Másrészt arra is könnyen rájöhetünk a történetek alapján, hogy a hazai gazdaság leépítése tudatos volt egyfajta tervszerinti rombolás, a körülményekből következtethetünk arra, hogy a "rombolók" még helyükön ülnek pozíciókban akár az Országházban vagy a gazdasági élet prominens szereplőiként.
Bogár Laciék a Bayerral a másik videóban arról beszélgetnek, hogy a csehek és a szlovének, de már a lengyelek és a szlovákok is miként tudtak minket leelőzni prosperitásban. Röviden: okosabban gazdálkodtak a hitelekkel, nem számolták fel az ipart, hanem fejlesztették azt, illetve némileg hazai érdekű kormányzatuk volt/van.
A négy részes Háború a nemzet ellen c. film tulajdonképpen egy összefogó magyarázatot kíván adni a gazdaságunkat érintő Kádár-éra utáni negatív folyamatokra.
Orbán Viktor "nemzeti" nómenklatúrája egy lojalitás (nyelvhosszúság) és gazemberség hierarchiáján alapuló társadalmi rend(etlenség) elvét követi, aminek rengeteg negatív hatása van, a pozitívum: a nemzeti retorika, amivel az egyszerű emberek ( többségben mindig csak csőcselék) gondolkodását aképp is formálja, hogy kritikussá lesz a globalizmus irányába.
Ez jó. Hiú ábrándként már csak nemzeti tettek kellenek a felfuvalkdott, antimagyar "Most is azt mondom a külföldi diplomatáknak, hogy ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok" Viktortól.
Amivel kezdtem, és többször elmondtam, hogy semmi, azaz nulla lehetőségünk van a bajból kikecmeregni. Csupán elméleti alapon, pontosabban "kesergésként" írtam a gazdaságról az adott véleményt. Természetesen egy materiális forrásoktól távol eső, de önmagát is távoltartó kis közösség nem boríthatja fel a világ globális rendszerét gazdasági vagy más anyagi machinációkkal; Csak te kergettél szélmalmot talán valami hallucinogén szer hatására, vagy buta trollként okoskodsz? Alább kiderül.
"Az entrópia pont ellentétes az élet felbukkanásával és a biodiverzitással. Valójában Isten létezésének racionális magyarázata lehet a tettenért negentrópia. "
"Nem igaz."
De igaz. És megint te hazudtál, amikor arra utaltál, hogy nem adtam választ. Ajánlottam egy könyvet Erwin Schrödingertől, amiben kifejti a fenti állításom magyarázatát. Pontosabban tőle vettem a lényeget, illetve a logika is ezt diktálja, ha már ismerjük a termodinamika alapjait.
Most hirtelen itt van a negentrópia Wikipédiaoldala, ahol "Later, Léon Brillouin shortened the phrase to negentropy,[3][4] to express it in a more "positive" way: a living system imports negentropy and stores it."[5]
Ha ennyire nem vagy képben a témát illetően, akkor egyrészt mi az anyádért okoskodsz? Másrészt tényleg érdemes elolvasnod az ajánlott könyvet . (És a többit is. Rossz könyvet nem forszírozok. ;-) )
Az én hozzászólásaimnak pont az a lényege, hogy a hozzád hasonlóknak újat mutatnak. Szomorú, hogy ennyi karaktert és időt elpazaroltam rád, miközben meg sem nézed, el sem olvasod, mégcsak utána sem jársz annak, amiről beszélek.
Ha egy picit műveled magad, utána visszatérhetünk a "vitakultúrára".
Informatika és tudomány
