A Marson van talaj es van egy minimalis foleg szendioxid legkor. Akad viz is. Innentol egy marsi talajba epitett bazis sokkal kevesebb energiabefektetessel kepes sokkal nagyobb lakossagot ellatni mintha ugyanezt egy urallomason probalnank. Tekinthetunk a Marsra ugy is mint egy oriasi urallomasra, amit mar elore megepitettek es feltoltottek milliardok szamara eleg nyersanyaggal. Raadasul a nagy merete miatt termeszetes gravitacioja is van. Egyszeruen olcsobb es hatekonyabb ott elni mint egy urallomason.
Egyebkent Musk nem ket raketat tervezett ingajaratban, hanem egy-ket havonta inditando atlag 12 raketabol allo konvojokat, ami biztositana a kello redundanciat. Ez 144 melyuri jarmu lenne teljes kiepites mellett es hozza kb. ketszer ennyi uzemanyagszallito orbitalis raketa. Ez a rendszer evente kb. 30 ezer embert tudna atvinni a Foldrol a Marsra. Kezetben viszont csak evi 100-200 ember mehetne max, ami eszak amerika elso telepeseinek a szama. 50%-os tulelesi arannyal szamolva (ennyi volt kb. az elso telepeseknel is) evi 50-100 emberrel bovulne a Marsi kolonia csak a bevandorlasbol. Hosszutavu a Foldtol fuggetlen tuleles szempontjabol egy 10-20 ezer fos lakossag mar eletkepes lenne.
ps: Az ottani majdani kozvetlen demokraciarol gondolkodni erdekes otlet, de errol majd azok dontenek akik eloszor odaernek es kepesek lesznek a Foldtol fuggetlenul hosszu tavon tulelni. Ez jo esetben is 2-3 generacionyi ido...