"1. Erdőket irtanak ki, hogy legelő legyen. Az erdőkről már bizonyított hatás, hogy a szárazföldek belsejébe juttatja az esőket. Duplán vesztünk az irtásukkal, egyrészt az erdő mögötti területek szárazabbak lesznek másrészt jóval kevesebb CO2 kötnek meg a legelők."
Nem, nem igaz, hogy a legelők kevesebb CO2-ot kötnének meg, lévén, hogy az erdők is csak annyi széndioxidot "kötnek" meg, amennyi éppen az össztömegük, -a legelőkhöz meg hozzá kell(ene) számítani a rajta legelésző csordák tömegét is- másrészt nem az erdő<->legelő a kérdés, hanem a szántóföld<->szántóföld.
"2. Az emésztésük során sok metán keletkezik."
Ugyanennyi metán keletkezne, ha mondjuk szarvasok, őzek, zebrák, gnúk, mamutok, orrszarvúk, legelnék le
"3. Irgalmatlan sok földet használnak"
Nem szempont, hogy mennyi földet használnak, mert a megművelt földterület adott, mindenki eldöntheti, hogy mit termel rajta, a közvetlen és a közvetett (hús) hatás ugyanaz, a bioszféra szempontjából közömbös.
"...De a nagyipari állattartás már igencsak odaver. Mindeközben a marhahús meg a tej is luxustermék. Elvagyunk nélküle."
A "nagyipari állatartás" globális szinten ökológiailag nem csinál semmit, legfeljebb az ember számára könnyebben hasznosítható terméket (tej, hús) állít elő, de amíg a húst megeszed és nem elégeted, lövöd ki a világűrbe, addig a szarod ugyanúgy a biológiai körforgás része marad, semmi (káros) sem keletkezik és semmi ("hasznos") nem vész el, tehát a hús és tej csak közgazdaságilag luxustermék, és nem, NEM vagyok el nélküle. Ezzel egy ici-pici ökológiai lábnyomom sem lessz.
"Most szenvednek is a nagy multik, hogy a Kínáikat rászoktassák a tejre mert az rohadt nagy piac lenne ám."
Nopersze.
Csakhogy a (felnőttkori) laktóz tolerancia az indoeurópai, 5-8 ezer éve tejet ivó népességben alakult ki, a Dél-Kelet ázsiai népességben pedig nem, ezért nehéz dolguk lessz.
"Csak épp ott nem isznak tejet és nem esznek tejtermékeket az Európaiakhoz képest."