A klímát üvegházgáz szempontjából kb. 70%-ban a légköri víz körforgása határozza meg. Ahhoz meg elég kevés közünk van. Kaotikus rendszerről beszélve a maradék 30% 2/3-ának 5%-a is jelentős hatással bírhat (CO2), meg egy csomó rahedli olyan dolog, amelyek hasonló nagyságrendben befolyásolják a klíma változását. Az emberi felelősséget 70-90%-ban a humán CO2 és más üvegházgázok emissziójára nyomni, nem biztos hogy végkövetkeztésében szempontjából téves, csak szakmaiatlan és nem korret érvként használni, mert így ez ebben a formában nem igaz. Egyszerűen nem ismerjük a többi hasonlóan fontos tényezőt.
"Es tokmind1 hogy egy felmelegedesi ciklus kozepen jarunk-e, ha jol belerugunk az egyensulyba. Annal rosszabb, mert egy eleve melegedo ciklusra tettunk ra egy nagy lapattal. Es a korabbi, viszonylag lassu ciklusokhoz kepest egy gyors valtozast nem feltetlenul tud lekovetni az elovilag."
Ez a megjegyzés megint egy csomó érdekes összefüggést vet fel. 1. ismétlem nem egyensúlyi rendszerről van szó, a látszólagos ciklikusság nem egy dinamikus egyensúlyt tükröz, hanem egy kaotikus alternáló rendszert, ahol a két állapotnak nincs számítható hosszúsága, max valami statisztikai átlaga, amitől a köv ciklusban gyak bármennyivel eltérhet. 2. kicsit akadémikus azon vitatkozni, hogy mi lett volna ha egy eljegesedés időszakban okozunk CO2 többletet. Nem okozhattunk volna! Csak mert az eljegesedés időszakában gyakorlatilag lehetetlen a fejlett emberi technikai civilizáció. Ha érdekel a téma kifejtem, miért.
"Az pedig hogy “sokkal durvabb ciklusok voltak” szinten nem ertem mire mentseg. A sokkal durvabb ciklusok durva kihalassal is jartak. Vagy ugy gomdolod hogy oke ha kihal az elovilag 90%-a, mert volt mar ilyen az ember nelkul is?
Azok a durva ciklusok pedig meteorbecsapodasokat es egyeb kataklizmakat kovettek. Nem hangzik tul jol..."
A jelenlegi jégkorszakban, ami pár millió éve tart pár 10 000 évenként hosszabb eljegesedési állapotok és rövidebb melegebb időszakok követik egymást. Az adott időszakon belül egy trend szerűen alacsonyabb intenzitású változást az időszak határánál egy roppant gyors ellenkező irányú változás követ. Pl pár ezer év alatt a tengerszint több 10 méterrel történő változása. Ez csak az utóbbi félmillió évben is jópárszor megtörtént, márpedig ezek a változások valószínűleg leginkább a klíma belső törvényeitől és nem külső katasztrófális eseményektől függtek.
"Megnovekedett szarazfoldi vegetacio a felelos” - epp elobb irtam hogy meg tudjuk kulonboztetni hogy a kibocsajtas termeszetes, vagy fosszilis eredetu. Es lehet a korforgas akarmekkora, a korforgason FELULI, vagyis a novekedesert felelos kibocsajtas az bizony emberi eredetu."
Látom nem jött át. Nem a kibocsájtásról, hanem az emberi kibocsájtás felét kitevő elnyelésről beszélek. Magyarul a magasabb CO2 miatt a szárazföldi növények kösz jól vannak, gyorsabban nőnek, függetlenül attól, hogy mi a többlet CO2 forrása (lásd CO2 trágyázás, mint hozamnövelő módszer).