Sajnos ez az én családomban is így van, sőt a tágabb környezetemben is (pl. szomszédok).
Próbálom az egészet visszavezetni arra, hogy az újságírás, mint szakma megszűnt létezni és újságírói etika sincs már. Puplicisták, propagandisták, blogírók, véleményvezérek vannak. Véleményközlés van, tényközlés nincs. Régen azért ez nem így volt. Persze, minden hatalom a saját szája íze szerint torzította a híreket, de volt egy szűrő, ami nem engedte, hogy teljes hülyeségek és hazugságok nyilvánosságot kapjanak. Régen a tv, a rádió vagy az újság azért megbízható hírforrásnak számított. Ma már bárki szerkesztheti az internetet. Nincs szűrő, ami visszatartaná a hülyeségeket.
Az embereknek pedig nincs sem kedvük, sem idejük, sem igényük utánajárni a hírek valóságtartalmának. Nincsenek tények, érvek. Mindenki az érzelmei alapján ítéli meg, hogy az adott hír igaz-e. Ha olyan a médium és olyan a hír, ami beleillik a fogyasztó világképébe, akkor azt elhiszi, ha nem illik bele, akkor nem hiszi el. Bármit írhat egy baloldali újság, egy jobboldali olvasó számára az mindig hazugság lesz. Bármit írhat egy jobboldali újság, az egy baloldali olvasó számára lesz mindig hazugság. És így megy ez tovább az idők végezetéig. Érvek, tények mentén nem lehet már meggyőzni senkit. Globális tendencia, hogy nem divat tanulni, olvasni, gondolkozni. Az interneten viszont mindenki észt akar osztani, főleg azok, akiknek amúgy sincs sok.
Azé a hatalom, aki a médiát birtokolja. És az arra használja a médiát, amire akarja. Éppen ezért semmi jóra nem számítok a jövőben.