Nem gondolnám hogy az anyagi haszon minősíti a kutatás jellegét. Az is látszik hogy nincs éles határvonal az elméleti és az alkalmazott kutatás között. Maga az 'alap' szó is csalóka ez ugyanis arra általában valamilyen alsó/fundamentális szinten lévő dologra utal, de ez sincs így( azonban ez a szint tisztán részhalmaza az alapkutatások halmazának). Egy komplex projekt (pl fúziós reaktor) már nem lesz tisztán besorolható mert ebben vegyül az alkalmazás és az alapkutatás. Ami viszont hiba lenne hogy a mérnöki tevékenységet teljesen kivesszük az alapkutatásból és mondjuk csak a fizikusra fókuszálunk, noha a 'mérnök' jellemzően valóban nem az, de néha igen, csak más 'tudományág'. Értelemszerűen a (nem)sikeresség sem minősíthet, de az is lehet hogy valaki nem alapkutatást indít, de 'véletlenül' alapkutatási eredményre bukkan. A feladat tehát a kutatás és az alapkutatás halmazok elválasztása lenne, ami azért nehéz mert papíron minden kutató valami újat kutat, és ma már szinte mindenki a meglévő eredményfa végein mozog(aki esetleg egy teljesen új területen az egyértleműen alapkutatás, vagy inkább teoretizálás). A fás hasonlatból kiindulva én azt mondanám hogy minden új ág növesztése vagy arra irányuló szándék alapkutatás, egy gyümölcs, levél viszont nem. A levél az amikor könyvekben leírt összefüggésekből gyúrunk valamit ami igazolja hogy a korábbi tudásunk helytálló de új képletet/nem ismert összefüggést nem fogunk a végén visszavezetni a könyvbe, az oktatási rendszerben sok a levél, ezek fő feladata leginkább hogy kutatókkal táplálja a fát. A gyümölcs némileg hasonlít a levélre de itt a materiális haszonra irányuló kutatás ami minősít, ez jellemzően tényleg privát cégeknél csapódik le, akkor is ha néha rohadt alma a termés. A faág hajtása az amit alapkutatásnak neveznék, ez ami nem járt utakon juttatja a tudományt olyan területre ahol még nem volt. Itt a végén tényleg vissza lehet vezetni a könyvekbe tudáselemet. Aki megalkotja az új elméletet és aki először igazolja azt(ez nem mindig esik egybe), azok alapkutatók, akik később megerősítik/kérgesítik ezt a tudás ágat azok már nem, bár szükség van a munkájukra mert csak stabil vastag ágból lehet tovább fejlődni. Ha nagyon akarunk akkor a gyökereknek, napfénynek, tápanyagoknak is szerepet adhatunk mint társadalmi/anyagi erőforrásoknak, ezek esszenciális kellékei a fa életének, az erőforrások bevonzása a kutatási programokba pedig már-már szemvényvesztés, mivel ma már sehol nincs a Newton korabeli dinamikusan fejlődő facsemete, egy kifejlett fánk van amire elég nehéz valódi új ágakat növeszteni, azonban valahogy pénz kell szerezni a munkához. Az LHC utód kapcsán is ez az egyik dilemma.