Rendkívül ritka az ilyen önébredés! Van rá példa, itt is volt róla szó korábban, van néhány világszerte ismert ember, akik erőteljes vallásos közegből, akár kifejezett egyházi karrierjük ellenére 180 fokos fordulatot vettek, de összességében rettentő kevesen vannak. A hívők 95%-át a személyes tragédia sem győzi meg, mert azt is isten akaratának tudják be, sőt, a mesefigurákba vetett hit kifejezetten segíti őket abban, hogy feldolgozzák a tragédiát és kvázi letagadják a valóságot. Ha egyszer elhitted azt, hogy te csak egy kis tehetetlen porbaf*ngó vagy, aki felett mindig ott áll a mindenható, akkor rendkívül kicsi az esélye annak, hogy felébredsz és fel tudod fogni a valóságot, mert minden eseményt -legyen az jó vagy rossz-, egy olyan erőnek tulajdonítasz, amire nincs és nem is lehet ráhatásod, tehát el kell fogadnod mindent és meg kell békélned a sorsoddal, legyen az bármilyen tré is. Külön szakrális rituálék vannak a tragédiák kezelésére a vallásokon belül. Egy hívő a tragédiában első körben a paphoz fog rrohanni segítségért, aki persze kapni fog az alkalmon és ki fogja használni a helyzetet, mivel egy lelkileg összetört embert még sokkal könnyebb megvezetni. Vagyis én azt látom, hogy aki józanul is képtelen felfogni a valóságot, az összetörve pláne nem fogja tudni. Nagyon kevés az olyan ember, akit egy tragédia képes visszahozni a valóságba.