Nem a szoftveripar fejlodik olyan gyorsan, hanem a hardverek amin futnak. Igy ugyanaz az algoritmus kepes sokkal nagyobb adatmennyiseget, rovidebb ido alatt feldolgozni. Ennek az egyik a lathato eredmenye, hogy sokkal tobb dolog valik lehetsegesse a mindennapok soran. Az elso programot meg az 1800-as evekben irta Ada Lovelace, aztan kellett hozza meg jo 100 ev, hogy fusson is a leirt algoritmus. Az elso Konrad Zuse fele elektromechanikus programozhato gep 1940-re lett kesz. Aztan ez a folyamat egyre gyorsult... Sok olyan dolog amire mar 20 eve is kepes lett volna egy gep, csak mondjuk honapok alatt, bekerul egy mobiltelefonba es az egesz csak par masodpercig tart. Ezt az atlagos ember ugy erzekeli, mint gyors fejlodest es a felhasznalas tekinteteben ez is az igazsag.
A hardverfejlesztes fejlodese mellett egyre jobban terjednek a klasszikus linearis Neumann fele elvtol eltero szoftverek es az azokra epulo megoldasok. Ezeket a massziv parhuzamositott algoritmusok hivjak ujabban MI-nek, pedig csak sima masszivan parhuzamositott, jellemzoen adatvezerelt rendszerek, amiknek az elve mar nagyon regota ismert volt, csak eppen nem volt hozzajuk jo es olcso hardver ami futtassa oket. Az elmult ket evtizedben lettek ilyenek es mostanra kezd elterjedni hozzajuk az a kidolzott algoritmuskeszlet es szoftvermennyiseg aminek hatasara mar hasznalhatoak is.
A cikk alapjan ezeket valamiert szabadalmakkal vedik, pedig ezek is csak algoritmusok, szoval megint a jobbkattintas es az ablakozorendszer levedeserol van szo, csak itt most MI algoritmusokrol (masszivan parhuzamos adatvezerelt programokrol) beszelunk. Bennem az merul fel kerdeskent, hogy ezt megis miert engedik??? (valoszinuleg a poltikusok es a hozzajuk tartozo lobbistak agyaig meg nem jutott el, hogy jellemzoen itt is csak algoritmusokrol van szo)
ps: Egy neuralis feldolgozo tombon futo program is csak egy program, viszont szerintem ha a legtobb programozonak odaadnank egy szot sem ertenenek belole elso ranezesre. A szoftveripari fejlodes foleg ezen a teruleten jelenik meg, amikor egy atlagos uzleti logikat tartalmazo mobiltelefonos kod hirtelen oda tud nyulni egy neuralis processzorhoz es feldolgoztatni vele valamilyen adatot, amire a hagyomanyos processzor a hagyomanyos szoftverevel csak nagyon lassan lenne kepes. Itt egyszerre kell tudni hagyomanyos Neumann elvu es masszivan parhuzamositott adatvezerelt kodot irni. Az utobbi egyebkent inkabb hasonlit az aramkortervezeshez, de igazabol nem nehezebb mint processzorokhoz mikrokodot irni. (tehat azt a kapcsolasi matrixot amibol maga a gepi kod felepul) Ez is programozas es nem uj technologia, mert hasonlo elven mukodtek az elso fixprogramu reles gepek, amikor a wire wrap szerszammal es par tekercs drottal ment be programozni a mernok, csak itt a teljes ujrahuzalozas akar orajelenkent is megtortenhet es a zsebunkben is elfer az egesz.