A robotizáció egy igazi zsákutca, amibe törvényszerűen belesétál a világ.
Nem mondja ki senki, hogy a munkaerő-szükségtelenség következménye a kommunizmus, csak felvázolják a problémát, hogy a munkások nélküli társadalomban nem lesz fizetőképes kereslet, és valami olyan megoldást vázolnak fel, hogy mindenkinek ma még nem létező munkaköre lesz, ami ha belegondolunk abból állna, hogy mindenki buborékfújó lesz a véget nem érő grafikonos meetingeken.
Csak ez azért zsákutca, mert a kommunizmus meg nem hatékonysági verseny és a végeredmény egyfajta innováció nélküli erőforráspazarló, túlfogyasztói társadalomban merülne ki. Ami akár egy környezettudatos felülről vezérelt tervszerű életszínvonal-csökkentő, befagyasztott innovációs társadalmat eredményezne. De ez is csak egy világkormányt kívánó megoldást igényelne, aminek szintén lenne egy akadálya, mégpedig a nációk világnézeti ellentéte, gondolok itt a muszlim hitre a történelmi ellentétekre, úgyhogy a legvalószínűbb szkenárió a válság. Amelyik cég nem robotizál, az kihullik, ezért mindegyik fog, de így meg eladni nem lesz kinek a portékát.
Mint egy focimeccsen amikor helyzetnél felugrálnak a nézők, kénytelen mindenki ezt csinálni, mert aki ülve marad, nem látja a gólt.