"A találkozási pontok darabszáma ebben az esetben már automatikusan SZÜL egy újjabb úgynevezett dimenziót, nem beszélve arról hogy amikor találkozik önmagával , helyből 2 lesz belőle. Ugye milyen érdekes?"
Nem a görbülete más okok miatt létezik. A tört érték miatt és a találkozási pont lehetősége önmagával is ezen ok miatt alakul ki.
Az egy másik kérdés hogy ezek a görbületi értékek is torzulnak annak függvényében hogy honnan figyeled őket , relatív , abszolút és cél nézet közt rotál az egész geometriai struktúra vetülete, hogy miről mit figyelsz meg. Itt is képbe jön az A és a B origo .
De mondok egy még szemléltetőbb példát: azt még mondjuk érted hogy nem egyből az 1 dimenzió van hanem azért már előtte van 0.000"1 is stb.. , a kettő között szükségszerűen kell lennie valami különbségnek.. (amikor egész meg amikor tört)
Semmi más különbség nincs e két dimenzió fajta között mintsem az hogy az egyik esetben a dimenzió nem szeret találkozni önmagával míg a másik esetben előszeretettel találkozik önmagával.. Ha találkozik önmagával akkor egy sima kört ad ki, így akár úgy is mondhatjuk hogy egy nézőpont szerint a 0.0000"1 -től a 0.999999 ig és az 1.00000'1 és az 1.9999999 között csak simán körbe megy és nem, nem különbözik a "hosszúsága" meg a "kerülete" egyik esetben sem. Viszont kérdezem én ha körbe megy.. akkor hány dimenziós is az objektum amit létrehozott már rögtön a 0.0000000'"1-es dimenzió?
Hát 2 .
Nem adabszurdum ez egy kicsit?
Nos . akkor tehát újra vedd át , a dimenzió (és nem dimenzióK) típusait. Mikor abszolút mikor relatív és mikor cél. Ott a leírásban lentebb a blogon próbáltam már erről bővebben beszélni.
Additív és multiplikatív csoport rotáció, avagy operandusz-rotációként találod meg ennek a pontos leírását.