"Akkor nincs más hátra, bitcoin bányászatra kell felkészíteni egyet, aztán lesz lóvé bőven!"
Igazabol a kvantum gepek pont arra jok, hogy az adott kriptopenz root kulcsat torjek meg vele. Onnantol barmelyik coin-t es barmelyik alairast azonnal elo lehet allitani a es a teljes penz ertektelenne valik. Ahogy a titkositasok, ugy a kriptopenzek is ertektelenek egy mukodo kodtoro kvantum szamitogep eseten. (Nagyjabol ezt ugy kell elkepzelni, mint amikor valaki kepes tokeletes hamisitott penzt eloallitani, ami annyira valodi mint az eredeti. Onnantol ki mondja meg melyik a valodi es melyik a hamis?)
"Arról kellett volna hírezni hogy csináltak egy vadállat "chipet" egy egész 300mm-nyi szilicium ostyából teli SRAM-al, az kissé leegyszerúsíti a szerver oldali distributed computing-et."
Nem eri meg. Annyira nagy a hibarata a mai technikakkal, hogy evek alatt sem tudnanak egy hibatlan chipet legyartani. A 3d-s technika erdekesebb, ott tobb reteget raknak egymasra es egy szilicium lapka eleg vekony, szoval eleg sok proci befer egy kockaba. A gond a megoldassal a hutes, ugyanis a belso retegeket nem lehet kozvetlenul huteni tisztan kivulre helyezett hutessel. A regi IBM-es megoldas, a chipek belsejebe helyezett hutes (hocsoves vagy vizes) pedig akadalyozza a retegek kozti interconnect-eket, ami az egesz lenyege lenne. Persze nagyobb csikszelesseggel mukodik a dolog, ugy keszulnek az inorganikus led panelek, akar fel fal meretben. Ez meg draga es ott is tul sok a hiba, meg mai szemmel mar oriasi tranzisztorok es diodak (led-ek) hasznalata eseten is.
De akkor mondok en is egy jo technologiat: Optikai szamitogepek. Fennyel mukodo logikai kapuk es memoriak. Kb. egy nagysagrenddel gyorsabb lenne mint a mai leggyorsabb megoldasok (terahertzes mukdesi tartomany). Meretben viszont nem lenne jelentosen kisebb, talan csak a soros memoriak kapacitasa lenne tobb, az viszont tobb nagysagrenddel.
ps: A kvantum optikai gepek viszont meg erosen scifi, bar oszinten szolva konnyebb lenne oket szobahomersekleten uzemeltetni, mint a cikkben leirt szupravezeto alapuakat.
Informatika és tudomány
