Kedvesen összemosod itt a bankszektort az ipari és mezőgaazdasági termelő, szolgáltató szektorral, mert bár a Bank is egyfajta szolgáltató, a rájuk vonatkozó szabályozási rendszerek nagyban eltérnek a többi piaci szereplőétől. Én azokról a cégekről beszélek, akik alapvetően innováció és értékteremtés útján gazdagodtak meg. Önmagában ebből is kitűnik, mennyire sokféle "gazdag" van, legyen az cég vagy magánember, ennél fogva teljesen értelmetlen kollektivizálni és egykalap alá behelyezni őket az elegáns "gazdag" címke mögé. A bankok pénzügyi manipulációit nagyon sok olyan cég is megszívta, akik felfelé ívelő pályán voltak rettentő sok munka, pénz, és energiabefektetés mellett. Sokéves munkájuk ment kárba miatta. Sok személyes csőd is bekövetkezett ilyen úton, az más kérdés, hogy ezt nem szokták sajnálni, elvégre "dögöljön meg a burzsuj disznó, megérdemelte", nem mintha neki nem lett volna családja és adott esetben, nem dolgozott volna kétszer annyit a sikerért, mint egy random melós.
Ez a "gazdag geci vs. szeretni való szegény" típusú teljesen téves értelmezés kb. annyira reális, mint a lapos-Föld elmélet. Továbbra is csak azt tudom mondani: céget alapítani bárkinek lehet, onnantól ő lesz a főnök és a cégvezető. Ha nem meri meglépni, akkor viszont érje be azzal, amit az alkalmazotti státusz kínál. Lehet választani!