Fejlesztés alatt van egy olyan rendszer amiben szövegesen is kommunikálnak. Igazából már működik is, vegyesek a tapasztalatok. De ezt inkább csak pacific fir alkalmazza és ott is csak a csendes óceánon. Ezeken az útvonalakon eléggé korlátozott a rádiós kapcsolat. Alapvetően az írásos kommunikáció elég lassú és sokkal jobban leköti mindkét oldalt. Egy forgalmasabb helyen az irányító le sem tudja venni a szemét a monitorról. Elég sok radar szoftverben használják már ez egeret kijelölésre, és még néhány év, és eljutunk arra a szintre, hogy magát az utasítást egérrel képesek legyünk előállítani. De nagyon sok probléma van vele (pl. a téves kattintás). Tehát alapvetően nem mehet ki az utasítás addig míg az operátor jóvá nem hagyja. Meg még egy rakás ilyen kis apróság, amitől nagyon lelassul a dolog. Azután vehetjük még azokat az apróságokat mint. hogy az országok melyik szoftvert használják, a repülőkön is egységesíteni kellene. Jó példa erre a SIITA (a repterek közötti mail forgalom ebben a rendszerben történik). Az egyik reptéren kapnak egy üzenetet az oda érkező járatról, és nem tudják megfejteni. Pedig van szabvány.
Úgyhogy ebben a témában azt szokás mondani, hogy akkor lesz automatikus irányítás, amikor már csíkosok sem kellenek a gépekre.
A másik: előfordul, hogy az irányítás elnézi az adatokat. Ezzel egy időben a gépen is elnézik az adatokat. Aztán a másik gépen is. De ezért van a TCAS. Az a végső mentsvár. Egyértelmű utasítást ad, hogy minek kell történnie. A TCAS parancsának nagyobb prioritása van mint az irányítónak. Szóval ez már legalább 4 hiba. A repülésben azt mondjuk, hogy egyszerre 2 hibával még megküzdünk, a 3. a tragikus.
Melyik ez a baleset? a leírásod alapján mindenki szart mindenre, még a TCAS-re is. Akkor viszont jogos a csatt.
Amúgy a TCAS még akkor is jól működik, amikor csak az egyik gépen van.