Igazabol csak a sebesseg novelese es a vizen valo atjutas a kerdes. A kek feny ebbol a szempontbol idealis.
Egyebkent a romaiak is faklyas fenytaviro rendszert hasznaltak az ortornyok kozott, igy pl. par nap alatt elert egy hir Romaba a birodalmon belul barhonnan. Az irda infravoros protokoll pedig tudta a vezeteknelkuli atvitelt a laptopoknal meg a wifi kora elott. Hasonlo megoldast hasznal halozatos kornyezetben a 90-es evekbol szarmazo digitrax loconet rendszer, persze alacsony sebessegen. A protokollok siman lehetek azonosak a wifi-n hasznalttal, mivel a hardvereknel teljesen mindegy, hogy milyen formatumu digitalis jel megy az az adok es a vevok kozott, csak a pontos jelatvitel a feladatuk. (a fenti loconet-es modellvasuti peldanal a legtobb felhasznalas soran keverik a 12V-os soros, az rs485-os es can buszos differencialis, az ethernet-es vezetekes, az infras es a wifi-s atvitelt is, egy kis usb-vel a pc-s vegpontok fele, de vegig azonos csomagformatumot hasznalva mindenutt, hasonloan mint ahogy az ethernet-es forgalom is mehet rezen, optikai szalon, radion, hanghullamokon es akar lathato fennyel is)
Informatika és tudomány
