Az angara az egy kvazi ketto es fel lepcsos rakteta, mivel 1 core es 4 booster elso fokozatbol es egy masodik fokozatbol all. Ezzel szemben a kinai raketa 1 core-bol es 4 booster-bol all, menet kozben inditott masodik fokozat nelkul. Gyakorlatilag a core az egy single stage to orbit raketa. Ez azt jelenti, hogy urallomas modul helyett fel tudnak tolni vele egy emberes repulesre alkalmas earth departure stage-et is.
Az oroszok reszerol nem nagyon latni, hogy fejlodnek. Ha 6 evente tesztelnek egyet az nem igazan jo jel. De az urallomasok eseten is gyakorlatilag eddig 3 modul tipust hasznaltak. Az almazokat (OPS), a saljutokat (DOS) es ezek kiegeszitesere a TKS (FGB) modulokat, ami a holdprogramjuk maradeka. Mar a saljut 7 is egy TKS-DOS csoport volt, de az ISS orosz resze is egy TKS-DOS mag kore epult. Most az uj tervezett allomas (OPS-EK) varhatoan egy TKS-OPS osszeallitas lesz, amivel a hatso dokkolo port hianyaban elkerulhetik azt, hogy a reboost a letfenttarto modult terhelve tortenjen. (az ISS-t most mindig szerencsetlen Zwezda hatso reszen at toljak meg, persze hogy megrepedt) Es persze egy ketfos OPS modul sokkal olcsobb es egyszerubb is. Ha ezt kiegeszitik egy tudomanyos TKS modullal, akkor pont elfer 3 ember. Igy maradhat a frissitett sojuz a kovetkezo 20 evben is.
Ehhez kepest a kinaiak epitettek egy felnagyitott kvazi egylepcsos sojuz raketat, kihagytak a booster deorbit kepesseget, hogy nagyobb legyen a teherkapacitasa es fellonek vele ha jol nezem legalabb 3 saljut masolat modult. Mindezek melle epitettek picit nagyobb sojuz es progress masolat urhajokat az allomas kiszolgalasara, mindezt a szovjet-amerikai fejlesztesu apas dokkolo rendszerrel, amit az iss is hasznal az amerikai oldalon.
Gyakorlatilag amig az oroszok megint egy uj raketaval kiserleteznek de nem voltak kepesek lecserelni a regi elavult dokkolo hardvert sem a sojuzokon, addig a kinaiak lemasoltak es felnagyitottak a 60 eves raketajuk es az mar mukodik is.
Informatika és tudomány
