Minden amihez köze van a villanynak. Legrosszabb esetben lehet vele hidrogént termelni üzemanyagnak, de az alumíniumtól a hypon át PVC-ig szinte minden vegyipari alapanyagnak van közvetlen villanyáram igénye.
De ma szinte mindenre kihat a villany ára. Pl. az ezredforduló táján, amikor a Németek kitalálták, hogy ők drágán fognak villanyt gyártani (ahogy ma is csinálják sok szénre és némi megújulóra alapozva) a Franciák meg kitartottak az olcsó atomenergia mellett, a 2000 évek elején mindig nagy ütközési pont volt, hogy a Franciák az áram árán keresztül államilag dotálják az iparukat és evvel versenyelőnyhöz juttatják őket a német gyárakkal szemben.
A kriptovlutákkal nem is az a baj, hogy számolni kell miattuk, hanem az, hogy a sok számolásnak a 99,9999% nem a tényleges titkosításra fordítódik, hanem arra, hogy egymás ellen versenyeztetik a résztvevőket. A rendszer lényege, hogy nem az számít, hogy mennyit számolsz, hanem, hogy a többekhez viszonyítva mennyit. Ezért amíg sokat ér a bitcoin, addig ha nyílik egy új bánya, az mindenki másnak a hozamát visszaveti, és muszáj nekik növelni a számítási kapacitásukat, hogy ugyanannyit tudjanak keresni mint korábban. De ahogy ők is betesznek még új kártyákat, a rendszer tovább rontja a szorzót, és megint több fog kelleni. Ez egy ilyen öngerjesztő folyamat. A rendszer nem lesz jobb, csak drágább.
Amikor indult még olyanokat lehetett olvasni, hogy a bitcoinos tranzakciók sokkal olcsóbbak mint a klasszikus banki tranzakciók, aztán mostanra már nagyon más a világ, csak a tranzakciós költségeket a bányászok fizetik (meg mi a drágább villanyárakon keresztül), őket meg ritkán bitcoinnal jutalmazza a rendszer.
Informatika és tudomány
