Ausztralia eseten ez meg mukodott. Az EU eseten nem biztos, hogy az USA jo neven venne ha egy europai osszeomlas utan hirtelen felszabaditanak Berlint az oroszok vagy Kina nyujtana "barati segitseget". Arrol nem beszelve, hogy a legtobb infrastruktura mukodne, legfeljebb kenytelenek lennenek az europai adatkozpontokat "atvenni" az emlitett cegektol. (ahogy a coca colatol is atvettek a nemetorszagi uditogyarat a 2. vilaghaboruban)
A masik, hogy Kina rendelkezik egy jol kidolgozott tervvel arra az esetre ha az amerikai cegek feladnak az europai piacot. Mindent hoznanak, a telekommunikacios rendszerektol, az eszkozokon at a komplett szoftverkornyezetekig. Gyakorlatilag egy ilyen huzas orosz/kinai befolyas ala lokne egesz europat. Nem veletlen, hogy az eszaki aramlatot nem merik leallitani a nemetek, akarhogy is biraljak (papiron) az oroszokat. Ugyanis anelkul gyakorlatilag egy heten belul leallna a nemet gazdasag (telen meg is fagynanak). Europa nem fugg annyira az amerikai multiktol mint amennyire az orosz gaztol es kinai termekektol. Az amerikai kormany meg rajott, hogy koszonik, hogy hatalomra segitettek a multik oket, de nem akarjak atadni nekik a kormanyzast. Mint ahogy a Maoistaknak sem, meg akkor sem ha Kina is jelentosen besegitett Trump megbuktatasaba. Ez az ellensegem ellensege nem biztos, hogy a baratom tipikus esete.
Informatika és tudomány
