A rabszolga nem donthet arrol, hogy masnak akar dolgozni vagy dolgozni akar-e egyaltalan. Mivel nem mehet el, ezert csak annyi ellatast kell adni neki, hogy ne haljon meg. Ezzel szemben a kapitalizmusban ha munkashiany van, akkor a munkasok a szamukra legtobbet nyujto allast fogjak elfogadni. Amennyiben viszont munkas tobblet van, akkor a cegek megtehetik, hogy csak eppen annyit adjanak, hogy ne haljon ehen a munkas es csaladja. Ez a kapitalizmus lenyege, tehat az, hogy mindenkinek annyi joga van amennyi tokeje. A fizikai termeloeszkozok, a nyersanyagok es a munkaero (a munkas ideje) is toke es ezek valtozo ertekkel rendelkeznek a szabadpiaci kereslet es kinalat valtozasa szerint. A munkas munkaereje is csak ugyanolyan nyersanyag (human resource), mint az alapanyag vagy a gyar epulete es eszkozei.
A tisztan kapitalista rendszerekkel annyi gond van, hogy akinek barmilyen modon (tobbet dolgozik, okosabb) sikerult tobbet felhalmoznia a befektetheto (nem human) eroforrasokbol, az a kovetkezo korben meg tobbet fog tudni megtermelni, hiszen nagyobb lesz a termelesbe altala hozott toke mennyisege. Ez egy ongerjeszto folyamat, amit ha semmi nem szabalyoz, akkor egy ido utan szinte minden nem human toke egyetlen kezbe kerul. Erre jo pelda az okori Egyiptom vagy a sztalini Szovjetunio. Ezek az allamok jo peldak a kapitalista rendszer gazdasagilag stabil formajara, ahol a tokekoncentracio magas foka miatt mar megszunt a verseny. Miert nem jut el minden allam ilyen stabil helyzetbe? Mert az emberek nem hagyjak es itt jon be a tomegek nyomasara letrehozott demokratikus szocialis rendszer.
A negyedik ipari forradalom viszont lehetove teszi a nagytokes retegnek, hogy kivaltsak a munkasokat, tehat a munkasok munkaereje elveszti az erteket. Innentol senki akinek nincs sajat meglevo tokeje (termeloeszkoze vagy nyersanyaga) nem tud penzt keresni, mivel munkaval nem allithato mar elo toke. Ez egyre szukebb es szukebb retegnek teszi lehetove az egyre nagyobb tokekoncentraciot, amig sok-sok ev vagy evszazad alatt eljutunk a fenti egy kezben van a vilag osszes tokeje esetig. Ezt persze a lakossag toke nelkuli reszenek vegig kell neznie. Vagy onkent vallasi alapon (Egyiptom) vagy kenyszeritve (Szovjetunio) vagy csak a jol osszallitott kenyer es cirkusz rendszere miatt nem erdekli oket (pl. jelenleg a vilag tolunk nyugati felen).
Az amazon megoldasa arrol szol, hogy tulkinalat van munkasbol es ugyan van erteke a munkaeronek, de nagyon alacsony es ezert a munkasok akkor is elvallaljak a munkat rovid tavon, ha hosszu tavon az nekik egyebkent veszteseges. (pl. a fizetes nem kompenzalja a bekovetkezo egeszsegromlast) Ez az okos kihasznalja a butabbakat elvere epit es mint lathato mukodik. Egeszen addig amig van eleg olcso munkaero. A szamitogepes rendszer a magas fluktuacio miatt van es ahelyett, hogy a ceg kuzdene ellene inkabb megtalalta a modjat, hogy novelje vele a profitjat. Olyan mint a viccbeli vandorcirkuszban az oroszlaneteto allasa, amire minden eteteshez ujabb embert kell felvenni, mert az illeto ennivalot nem kap a kezebe amikor bemegy az oroszlanhoz. Viszont addig amig minden alkalommal mashol verik fel a satrat es talalnak ra embert, ez senkinek nem fog feltunni.
ps: Hasonlo veszteseges megoldas a sajat autos uber is, ugyanis ha fizet adot a munkavallalo, akkor a legtobb orszagban nem versenykepes a taxikkal, ha meg az auto amortizaciojat is beleszamolja, akkor meg adomentesen sem eri meg. Ennek ellenere mukodik a szolgaltatas, arra alapozva, hogy a legtobb sofor nem tud eleg jol szamolni es belemegy egy szamara valojaban veszteseges szerzodesbe. Ez sajnos meg mindig az osi az okosabb elveszi a butabb tokejet elv.
Informatika és tudomány
